Az Alexandrov Együttes arra ékes bizonyíték, hogy egy megkérdőjelezhetetlen művészeti produkció képes a történelem legszörnyűbb viszontagságait és fordulatait is átvészelni. Az egykori Szovjetunióban alapított együttes mára már felzárkózott Oroszország legismertebb nevezetességei közé. Ha a világ bármely pontján megkérünk valakit, hogy szedje össze az első öt dolgot, ami Oroszországról eszébe jut, akkor igen nagy eséllyel szerepel majd a listán az Ermitázs és a Vörös tér mellett az Alexandrov Együttes is. Ahhoz hogy ez így legyen, a megérdemelten népszerű produkciónak persze az egész világot be kellett járnia.
Az Alexandrov Együttesnek mondjuk erre volt elég ideje, hiszen 1928-as megalakulása óta terjeszti a zenén keresztül a Vörös Hadsereg életérzését, erejét és annak minden jellegzetességét. A kezdetekkor még csak tizenketten énekeltek a karban, de az 1930-as évek közepére ez a szám már háromszázra duzzadt. Mára pedig az Alexandrov Együttes a világ egyik leghíresebb férfikórusává nőtte ki magát, ami egyesíti magában a képzett énektechnikát azzal a fajta érzelmességgel, ami az orosz népzenében gyökerezik. Mára azonban nem csak egy énekkarról beszélhetünk, hanem mostanra már a produkció szerves részét képezik a hasonlóan magas színvonalon produkáló táncosok és kísérő zenészek csoportja is. Ők egyébként ugyanúgy az otthonuk népi hagyományaiból táplálkoznak, mint az énekesek. Sőt a zenekarban szinte csak orosz eredetű hangszerek kapnak helyet, hiszen a fafúvósok mellet balalajkások és tangóharmonikások kísérik a díszes orosz egyenruhában éneklő kóristákat.

Persze ahhoz, hogy egy ilyen létszámot felvonultató produkció jól tudjon működni, szükséges egy erős vezető is. A zenészeket 1987 óta már az a Raevszkij professzor vezényli, akinek érdemeit a mellén díszelgő rengeteg kitüntetés is jelzi, melyek húzóereje miatt valószínűleg kénytelen tőkesúllyal a nadrágjában fellépni a neves karmester. A Brezsnyevet megszégyenítő fellépés egyébként a két korábbi zenekarvezetőt is jellemezte, akiknek vezetéknevéről kapta a a produkció az Alexandrov nevet. Persze a ruhák ugyanúgy hozzátartoznak az élményhez, mint a megalomán zene és a bravúros táncos produkció is.

Az együttes exkluzív koncertjei jól mutatják, hogy a kommunizmus bukása közel sem elég ahhoz, hogy az egykori Vörös Hadsereg kórusa világhírűvé váljon. Amellett, hogy az Alexandrov a jelenlegi orosz vezetés egyik kedvence, az együttes vatikáni koncertje után anno elnyerte II. János Pál pápa tetszését és áldását is. Sőt az Alexandrov beteljesítette az egykori kommunista vezetés álmát, hiszen bevette a nyugat legféltettebb erődjét, a brüsszeli NATO központot is. Ott adott, óriási sikert hozó koncertjükkel megmutatták, hogy a zene képes összekötni olyan világokat is, amik egyébként semmiképp sem találkozhatnának.

Honlap: http://www.alexandrovensemble.com/