külső leírás Az erőd az új osztrák elveknek megfelelően, a XIX. század második felében szokásos elveknek megfelelően épített, u.n. "Artilleriefort". Jellemzője, hogy önálló körvédelemre csak mérsékelten volt alkalmas, védelmi szerepét csak mint egy rendszer eleme tölthette be. Másik fő jellemzője, hogy a lövegek nem a kaszárnyatömb tetején helyezkedtek el (akkor "Hochwallfort" lett volna), hanem a külső sáncokon, mellvéd mögött.
Az erőd a Térffy Gyula utca mellett van. A XX. század második felében mellette épült fel a városi víztorony, ami az egész városból jól látható, így igen megkönnyíti a tájékozódást.
Maga az erőd semerről sem látható. Erről gondoskodnak a vársík sáncai, melyek a falazott részeket teljesen, a földsáncokat pedig részben takarják. Az erődöt az északi (torok) oldalról lehet megközelíteni, két földúton. Az egyik a vársíkon vezet keresztül, a másik pedig az északkeleti várárokba vezet. Csak amikor ezeken az utakon közelítünk, akkor vehetjük észre az erőd falazatait.
Az erőd külső homlokzatai: az egész erőd egyszintes, sehol nincs se pincéje, se emelete. Minden külső fala részben négyzetes alakúra, részben szabálytalan sokszögletűre faragott mészkövekkel van burkolva, az eredeti falmag (nagyrészt tégla, néhol törtkő) csak a kapuk két oldalán nyíló lőréseknél látszik. A sarkokon azonban minden esetben szabályos kváderköves sarokarmírozás van kialakítva.
Minden helyisége boltozott: téglából kirakott félkörös; illetve szegmensíves dongaboltozattal van fedve.
Mindenhol, ahol függőleges falaknak felső lezárása van (akár rézsű, akár földtöltés, akár lépcső), ott vörösmárvány párkánnyal zárták le a falat.
Az ajtók, ha téglalap alakúak, akkor márványkeretezésűek (melyek fölött téglából kirakott teherelhárítóívek vannak), ha pedig íves lezárásúak; akkor kőből kirakott a felső áthidalójuk.
Az erődnek nagyobb összefüggő külső homlokzata csak kívül van: belül a legtöbb helyen földtöltések részekre választják az egyes falazatokat.
Ezért először a kifele néző homlokzatok leírása:
Jelenleg az erődnek a keleti kapuját (1) használják. Nagyméretű, kétszárnyú, félköríves lezárású fakapu, melyet belül vasalás, kívül teljes fémborítás erősít. A nagykapuba külön kicsi, egyszárnyú gyalogajtó van vágva. A kapuépítmény szárkövei függőleges hasáb alakúak, az ív viszont rusztikus kváderkövekből van kirakva. Az egész kapu felett vörösmárvány zárópárkányon kétlépcsős oromzat emelkedik. A kaputól nyugatra 4 lőrés van a falban. Külön kőkereteléssel, a falvastagságukban látszik a tégla falmag. A faltól nyugatra fekszik a torokravellin keleti kazamatája (2) Ez az erőd külső homlokzata felé 2 ablakkal van megnyitva: az ablakok vörösmárvány keretelésűek, felül szegmensíves zárásúak, s egy-egy osztótaggal függőlegesen ketté vannak osztva. -azaz mintha két keskeny, álló téglány alakú, kétszárnyú ablak lenne közös keretbe foglalva. Mindkét ablakon rács. Az összetett ablak kerete felett a falban teherelhárító ív van.
A kapu, a lőrések és az ablakok előtt diamant-árok húzódik. A vörösmárvány párkánya megvan, azonban részben betöltődött; úgyhogy eredeti mélysége jelenleg nem látszik. Több helyen fák és virágok vannak benne.
A külső homlokzat következő tagolt része a torokravellin nyugati kazamatája (4), a nyugati kapu (5) és a nyugati oldalazó sáncmű kazamatája (6) Ez a szakasz tükörszimmetrikus párja a keleti oldalnak: a torokravellin két, a már előzőekben leírt ablakkal nyílik a szabadba (ugyanúgy teherelhárító ívekkel), attól nyugatra nyílik 4 puskalőrés; majd a nyugati kapu (mind kialakításában, mind keretezésében pontos mása a keletinek), majd 1 puskalőrés. A faltörés után 5 puskalőrés (mind kőkeretes, álló téglalap alakú), majd a nyugati oldalazó sáncmű kazamatája is 2, már leírt formájú összetett ablakkal nyílik a szabadba.
E szakasz előtt is készült diamant-árok, azonban nagyrészt ez is be van temetődve.
Innen tovább a nyugati félkofferig (15) tagolatlan, kőborítású a fal; érdekes, hogy a sarkokon mindkét falsíkon megtalálható 1-1 kőbe vésett szám. (Például itt a 111.5 és a 352.0 kombinációk). A délnyugati saroktól változik meg a kőborítás jellege: míg a déli oldalon téglalap alakú kövekből volt kirakva a burkolat, addig a nyugati; déli és keleti falon egymáshoz illeszkedő, sokszög alakú (küklopikus mintázatú) kövekből.
A nyugati félkoffer (15) oldalazására 2x3 puskalőrés nyílik a szabadba, míg a koffernek magának 2 ágyúlőrése és egy szellőzője van, mind nyitott. Az alaprajzon a koffer elé jelzett diamant-ároknak semmilyen nyoma nincs, lehet, hogy meg sem építették.
A délnyugati kettőskoffer (14) mindkét irányba 2-2 ágyú-, illetve 2-2x3 puskalőréssel nyílik; minden nyílása nyitott. Az alaprajzon a koffer mindkét oldalhomlokzata elé diamant-árkot jelölnek, annak azonban a valóságban semmilyen nyoma nincs, lehet, hogy meg sem építették. Ettől kezdve az erőd külső homlokzatán a sokszögletű kőburkolatban tégla teherelhárítóívek sorozata látszik, egészen a délkeleti kettőskofferig.(13) (azonban a teherelhárítóívek alatt sincsen nyílás, ugyanúgy csak a kőburkolat található) A délkeleti kettőskoffer (13) eredetileg ugyanúgy 2x2 ágyú- és 2x 6 puskalőréssel bírt, mely nyílások mára azonban be vannak falazva. 3 puskalőrésből szellőzők nyúlnak ki. Az alaprajzon a koffer mindkét oldalhomlokzata elé diamant-árkot jelöltek, annak azonban semmilyen nyoma nincs, lehet, hogy meg sem építették. Az északkeleti félkoffer 2 ágyúlőréséből 1; a 2x3 puskalőréséből 2x2 be van falazva. Az alaprajzon itt is jelölve van diamant-árok, azonban ennek sincs nyoma.
Innen tovább fut a tagolatlan, kőborítású fal, egészen a keleti oldalazósánc kazamatájáig (11), mely szintén két kettős összetett, teherelhárítóíves ablakkal nyílik a szabadba. Innen a nyugati főkapuig 5+1 puskalőrés van. Ezek előtt is ott a diamant-árok, részben betemetve; azonban a kazamata és a fal találkozásánál egy kifolyó látszik benne.
Az erőd belső, udvari homlokzatai: a leghosszabb összefüggő homlokzat az erőd északi oldalán, a kaszárnya (7-9) és a torokravellin kazamatái (2, 4) homlokzatainál fut. Ezen a területen, ahol épített szerkezet látszik, ott "opus quasi quadratum" technikával készült, szabálytalan vastagságú sorokba rakott, téglalap alakú kövekből álló burkolás látszik.
A torokravellin keleti kazamatája (2) ajtó + ablak + ablak + ajtó tengelyekkel nyílik a belső udvarra. Minden nyílás külső, kövekből kirakott, szegmensíves keretbe illesztett, álló téglalap alakú vörösmárvány keretes, kétszárnyú nyílás. Ennek a keleti kazamatának a keleti ajtaját utólag befalazták, a többi nyílása szabad.
E kazamatától nyugatra a torokravellin (3) sáncai húzódnak. Itt nincs falazott építmény, a feljárat és az utak is csak földszerkezetűek. Az alaprajzon is jelölt négy keresztgát is földből van, s magasságuk nem haladja meg a mellvéd tarajvonalát. A terület füves, gazos, bokros; de rendszeresen kaszálják, így nem szaporodtak el a nagyobb növények.
A ravellin nyugati oldalán a keletihez mindenben hasonló kazamata fekszik (4). Ennek minden szabadba nyíló nyílása nyitott.
Ezután jön a nyugati kapu és falai (5). A fal szerkezete itt mindenben megegyezik a külső homlokzatéval, a lőréseknek ugyanolyan kőkeretük van, s a
kapu díszítése sem más..
E falakkal szemben, az erőd kisebbik udvarának déli oldalán épült fel az erőd laktanyatömbje (7-9). Ennek a szárnynak a nyugati szélén a nyugati oldalazó kazamatába felvezető rámpa (E) helyezkedik el.
Ennek udvari bejárata nagy, nem kiemelkedő rusztikus kőkeretes, szegmensíves kapunyílás, melyben eredetileg sem voltak ajtószárnyak. A rámpa alja nagy, púposhátú kockakövekkel van kirakva, félúton vízelvezető árokkal. A folyosó mennyezete félköríves dongaboltozat, téglából, festetlen. Erre a folyosóra nyílik a nyugati oldalazó sánc aljába épített kazamatának a bejárata, mely egyszerű, téglalap alakú, kőkeretes, álló téglalap alakú faajtó. Ugyanide nyílott a kaszárnyasor legnyugatibb helyiségének 2 ablaka is, melyek közül azonban az egyiket elfalazták, a másikat légoltalmi vészkijárattá alakították át; szabvány 50x80-as fém vészkijárattal, melyből a falba ágyazott létrafokok vezetnek le a földig.
Ettől a folyosótól (E) keletre az a helyiség fekszik, melynek ablaka a folyosóba nyílik. Bejáratát is átalakították: az ajtónyílást beszűkítették, jelentős vastagságú betonkeretet alakítottak ki, s abba egy légoltalmi ajtót helyeztek. Az ajtó belső oldalán szerencsés módon megmaradtak az eredeti kétszárnyú, álló téglalap alakú ajtó eredeti fém ajtószárnyai.
Ettől a helyiségtől keletre nyílik az erőd nagy, belső udvarára vezető keleti folyosó (D). Ez a nyílás kváderkő keretes, szegmensíves tetejű; eredetileg kétszárnyú kapuja volt. Padlója le van betonozva. E folyosóból nyílik egyrészt a laktanya belső, K - Ny irányú folyosójának kapuja (ez egy félköríves lezárású, kváderkő keretes nyílás), másrészt a nyugati kis kazamatába is nyílik innen egy téglalap alakú, kétszárnyú fém ajtó.
A kisudvar homlokzata ezután eredetileg 4 ablak + kapu + 5 ablak kiosztással jutott el a középső, fő átjáróig. (C). Az ablakok vörösmárvány oszloppal két részre osztott, vörösmárvány keretelésű, álló téglalap alakú nyílások, melyeket szegmensívű, rusztikus kváderkő keret szegélyez, s mindegyik felett a felületen is látható tégla teherelhárító ív van.
A nyugatról számított 3. ablak keleti félszárnya félig be van falazva, s számos másik ablak is be van deszkázva.
Az erőd kaszárnyahomlokzatának keleti oldala tükörképe a nyugati oldalnak. Itt a főkaputól számítva ugyanúgy 5 ablak + kapu + 4 ablak + kapu + ajtó + rámpakapu a beosztás. Ezen az oldalon az ablakok mind megvannak, csak a legtöbb belülről be van deszkázva.
Ennek az udvarnak a talaja kavicsos, csak a kazamata-homlokzatok előtti 1,2 m van kőburkolattal ellátva.
Az erőd nagy belső udvarára néző homlokzatok: a nagy udvar északi oldalán (a laktanyarész hátulja) gyakorlatilag csak földtöltés van; melyet mindössze a központi átjáró (C) torkolata és a két szélső átjáró (B, D) szakít meg. A központi átjáró egyszerű, félköríves keretelésű nyílás, míg a két szélső átjárónál egy kisebb, szabálytalan sokszögű kövekkel burkolt falsík is látszik, ahol az átjáró rusztikus kváderkeretezésű, félköríves nyílása mellett még 1-1 félköríves ablak is látszik. A homlokzatok előtt pedig a rézsűt tartó támfalak nyúlnak előre. Az egész tetején végig vörösmárvány párkány fut végig.
A nagyudvar keleti és nyugati oldalán csak sánc van. A délkeleti és a délnyugati sarokban 1 - 1 kőkeretes bejárat nyílik a szélső félkofferekbe. Ezektől délre újból sáncok vannak, csak az udvar déli homlokzatán vannak falazott szerkezetek. A déli fal keleti és nyugati végén 1 - 1 lejárat a kettőskofferekbe, melyek mellett 1 - 1 további kis, álló téglalap alakú ajtó nyílott. A délkeleti kofferbe (13) vezető ajtó át van építve; modern légoltalmi, gáztömör ajtó áll a bejáratnál, és a mellette levő ablak el van zárva.
A kofferek bejáratai között egy egyenes támfal fut, mely szabálytalan sokszögű kőburkolattal és vörösmárvány párkánnyal bír. Ebből 4 álló téglalap alakú, vörösmárvány keretes ajtó nyílik, melyek felett magasabbra fut fel a támfal. Az erőd középtengelyében áll a sáncokra felfutó központi rámpa.(18) Északi oldala sánc, keleti és nyugati viszont kőszerkezet, miként az alépítménye is. A rámpa két dongaboltozatos térre van építve, melyek oldalra nyitottak, s egymással egy központi folyosóval vannak összekötve, mely folyosó a rámpa északi oldalán a szabadba nyílik. A rámpa csatlakozásánál az erőd déli oldalfalában van még egy kazamata, mely ugyanolyan téglalap alakú ajtóval zárul, mint a másik 4. A rámpa két oldalán 1-1 kétkarú, kéttámaszú egyenes lépcső futott fel a sáncra. Mindkét lépcsőnél a forduló alatti részen hiányoznak a lépcsőfokok (zömük a lépcső mellett, a földre ledobálva; a gazban hever), míg a fordulótól fölfele épült fokok a helyükön vannak.
A rámpa falazott részeinek és a lépcső peremén valaha végig korlát futott. A rámpa két oldalán és a lépcső fölső részén még ma is áll, azonban a keleti lépcső mindkét szakaszáról, a nyugatinak pedig az alsó szakaszáról már hiányzik.
A sáncok tetején csak a 4 nagy lőszerraktárnak van falazott építménye: sokszögletű kőlapokkal burkolt belső homlokzatok, melyekből vörösmárvány keretes kétszárnyú ajtók nyíltak az erőd torka fele, míg mindegyik fedezéknek oldalt is van 1 - 1 ajtaja, melyek döntöttek; de ugyanúgy vörösmárvány keretezésűek.
Még a két oldalsáncba felvezető rámpának (E, A) van falazott oldalfala.
Több olyan építmény nincs az erődben, melynek falazott oldala lenne. A fő védővonaltól egy nagyméretű sánc (K) választja le az oldalsó sáncokat. De sem ennek, sem az itt, vagy a fő védővonalon több helyen álló trapéz alakú keresztgátaknak (I) sincs falazott szerkezetük, ezek csak földszerkezetűek.
A szárazárok külső oldala is falazott: egymáshoz illeszkedő, sokszögletű kövekkel burkolt fal. A két kettőskoffer (13 - 14) közti oldalon egy folyosó fut benne, melyből puska- és ágyúlőrések nyílnak az árokba. A két szélén egyszerű, téglalap alakú nyílásokon lehet a folyosóra bejutni. A homlokzaton minden két puska- és mindegyik ágyúlőrés felett 1-1 tégla teherelhárító ív látszik.
Az erőd udvarán áll egy magas, fehér burkolatú téglafal, melye az egykori autósmozi kivetítőtáblája volt.
Az erőd alaprajzain szereplő, az udvaron feltüntetett nagy, trapéz alakú gátak (J) nem épültek meg, helyükön semmi sem áll.
Itt kéne leírni az erőd tetőszerkezeteinek, födémjeinek formáját, azonban ilyen az erődben nincs, minden épületét vastag földréteg fedi, melyen fű nő.
állapot leírása Jelenleg részben kiállítótér, részben raktár, részben funkció nélkül. A jövőben kulturális célra fogják alkalmazni.
Strukturálisan, szerkezetileg kifogástalan, néhány helyen a padlóburkolatok sérültek. Legsúlyosabban a központi udvarról a sáncokra felvezető lépcső sérült, mindkét oldalon a forduló alatti részek elpusztultak. A háború utáni ipari tevékenység következtében néhol a sav megtámadta a falakat. Az árok külső védőfolyosójában graffitik vannak és sok szemét. A közműhálózat (víz, villany, csatorna) is teljesen tönkrement, nem működik.
Szólj hozzá!