Pesti Magyar Színház

A Pesti Magyar Színház mint a Nemzeti Színház elődintézménye, 1837. augusztus 22-én nyílt meg a mai Astoriánál, a Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán. 1840. augusztus 8-áig működött ezen a néven, majd a társulat neve Nemzeti Színházra változott.

Az 1800-as évek elején már felmerült az igény egy magyar játéknyelvű színházi intézmény létrehozására. A színház alapítását sokat sürgették, többek közt Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc és Katona József is. Széchenyi István részvénytársasági alapon egy nagyszabású színházépületet képzelt el a pesti Duna-parton. Földváry Gábor, Pest vármegye alispánja vette kezébe az ügyet, aki Grassalkovich Antaltól kért és kapott építési telket az akkori Kerepesi út és Országút, azaz a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán, a mostani East-West Business Center irodaházának helyén (a Széchenyi által felajánlott telken építették fel utóbb a Magyar Tudományos Akadémia székházát). A Pesti Magyar Színház alapkövét 1835-ben rakták le, s 1837. augusztus 22-én nyitotta meg kapuit a teátrum.