A SZÍNHÁZ ÉPÜLETE
1908. szeptember 17-én megnyílt a Petőfi Színház, mely Medgyaszay István tervei alapján épült. Az intézmény a már meglévő Korona Szálló, s Kaszinó épületéhez kapcsolódott. Stílusa Medgyaszay több éves kutatómunkájának eredményét tükrözte, melynek során a magyar népi művészetet, s keleti gyökereink kultúráját tanulmányozta. Nemzetközi jelentőségű, hogy a vasbeton m.vészi formálását összekötötte a magyar nép .si hagyományainak alkalmazhatóságával. Az új .magyar stílus., a magyarországi szecesszió megnyilvánulása lett a Színház épülete, melyet Nagy Sándor festőművész üvegfestményei díszítettek.
ÖNÁLLÓ TÁRSULAT
Bár a város kiharcolta saját kőszínházát, önálló társulat működésére még sokáig kellett várni. Az intézmény félig-meddig művelődési házként funkcionált, illetve magyar és külföldi, vegyes színvonalú vendégelőadások befogadására korlátozódott. A polgárok azonban saját színtársulatot követeltek, mely 1961-ben, Veszprém megye vezetőinek összefogásával jöhetett létre. Az alapító okirat máig érvényes missziót fogalmazott meg:
..alakuljon egytagozatú prózai színház a mai életet, a mi korunkat kifejező
műsorpolitikával, középpontban magyar művekkel, új magyar drámákkal,
teremtsen városi jellegű színházkultúrát egyenletes színvonalú előadásokkal..
A Színház élete e küldetés jegyében indult, sorsa sokáig összeforrt a magyar dráma sorsával. A Veszprém megyei közönség hatalmas lelkesedéssel látogatta saját színházát, az előadások, a színművészek állandó témát szolgáltattak a város polgárainak. A Színház mindenkori vezetői próbáltak megfelelni a velük szemben támasztott igényeknek: izgalmas, kortárs magyar és külföldi darabok, illetve halhatatlan klasszikusok kerültek műsorra, remek művészek előadásában. A színház épületét 1988-ban felújították és kibővítették, hogy minél alkalmasabb legyen az állandó művészi munkára. Veszprémben évtizedeken keresztül magas színvonalon pezsgett a színház élete, mely az utódok számára is követendő utat mutat.
Szólj hozzá!