Kussanich György plébános 1748-ban már új templom építését szorgalmazza a városi tanácsnál az 1699-ben épült templom szerénysége, de főképpen szűkössége miatt. A városnak ui. 1701-ben 2000, 1756-ban pedig már 4342 lakosa van. 1756-ban Oratsek Ignác budai építômestert bízzák meg a mai templom építésével. Barkóczy Ferenc hercegprímás 1762-ben végzi a hatalmas, műemlék, barokk templom (990 m2) felszentelését. I. József 1708. évi rendelete alapján a szabad királyi városok sorába emelt egykori Királyi várost 1895-ben közigazgatásilag egyesítik a Várral, Vízivárossal, Szenttamással és Szentgyörgymezővel. Ettől kezdve Belvárosnak nevezik az egykori Királyi várost, hatalmas templomát pedig belvárosi öreg templomnak. A plébánia kegyuraságát a város magára vállalja szabad plébános-választási joggal. A város életében történő jeles események vallási vonatkozásai e templomban mennek végbe. Berendezése az idők folyamán gazdagodik. Vaszary Kolos hercegprímás adományozza (1896) a titulust: Szent Pétert és Szent Pált ábrázoló főoltárképet, Vaszary János művét. A barokk főoltár helyébe 1900-ban márvány főoltárt emelnek, amelynek alkotója Kiss György. Az új liturgikus teret Kocsis Csaba mérnök terve alapján 1979-ben alakítják ki a hívek adományából. Az elmúlt évtizedben megtörtént a templom belső festése, és a tetőszerkezet helyreállításra került új tetőfedéssel. Műemlék, törzsszáma 2346. A templom kerítésfalában elhelyezett Nepomuki Szent János-szobor (XVIII. sz.) műemlék. Műemléki tözsszáma: 2369. - Az egyházi tulajdonban levő műemlék jellegű plébániaház 1784-ből származik. Oldalfalán emléktábla örökíti meg, hogy 1882-ben e plébánián működött rövid ideig káplánként Prohászka Ottokár. - Műemlék jellegű az 1734-bôl származó Temető-kápolna, más néven Missió-, vagy régi Jó Pásztor-kápolna - városi tulajdon.
- Egyéb kápolnák: Kálvária- és új Jó Pásztor-kápolna. - A Széchenyi téren levő Szentháromság-szobrot 1900-ban emelték egy 1718-ban felállított, de már megrongálódott fogadalmi Szentháromság-szobor helyén.
Búcsú: június 29.
Anyakönyvek: 1709-től.
Templom- és kápolnaigazgatóságok a plébánia területén:
Esztergom-Ferences Szent Anna templomigazgatóság
(2500 Bottyán János u. 10. Tel.: 33/510-290, 414-300/124)
Esztergomban, a Királyi városban a ferencesek 1224-ben telepednek le. Valószínűleg ez az első magyarországi ferences zárda és egyben a korai magyar rendtartomány központja. Első templomukat a tatár felégeti. IV. Béla segítségével építik újjá. Ebben, a Segítő Szűz Máriáról nevezett templomukban temetik el Béla herceget, IV. Bélát és feleségét. A török dzsámivá alakítja. Egyesek véleménye szerint, amikor a török kiűzése után, 1687-ben a Királyi város letelepülésre meghívta a Vízivárosból a ferenceseket, építendő templomuk és zárdájuk számára a helyet, elpusztult templomuk közelében jelölte ki. Így a mai, műemlék templom a középkori, még fel nem tárt ferences templom közelében emelkedik. A megépült templomot és zárdát 1717-ben ünnepélyesen adták át a ferenceseknek. A Lorettói kápolna 1718-ban készült el. Rudnay Sándor hercegprímás 1823-ban szentelte fel a templomot. Simor János hercegprímás kívánságára kapta a toronysisak 1886-ban mai alakját. - 1950-tôl főegyházmegyei templomigazgatóság lesz. A második világháború kárait 1962-re teljesen eltüntetik a templomon (1103 m2). 1967-ben új liturgikus teret alakítanak ki, 1978-ban pedig felújítják a belső festést. Szentélyében a Szécsényi ferences templom stallumai kerültek felállításra. Műemléki törzsszáma 2311.
Búcsú: június 26.
Templomigazgató: Tamás G. Gábor OFM
Fogadalmi Szűz Mária bemutatása kápolnaigazgatóság
(2500 Teréz u.)
Az 1737-ben dühöngő pestis Szűz Mária bemutatása ünnepén, november 21-én szűnik meg. A Királyi város hívei ezért hálából kápolna építésére tesznek fogadalmat. A kápolna 1742-ben a Buda utcában (ma Kossuth L. u.) készül el öregek otthonával. Ispita kápolnának nevezik. A szűknek bizonyuló otthon helyett nagyobb építését határozza el a városi tanács 1838-ban. Packh János terve szerint a Csillag utcában készül el az öregek otthona és a kórház. A két épület közé pedig az Ispita kápolna mintájára új kápolnát emelnek 1839-ben Mária bemutatása titulussal. Fennállásától a plébánia papsága látja el a műemlék jellegű kápolnát (75 m2). 1961-től kápolnaigazgatóság. 1970-ben Kocsis Csaba terve szerint alakítják ki a liturgikus teret. A szentélyt Kákonyi Asztrik festménye díszíti. A szentségház Kákonyi István alkotása (1972). Műemléki törzsszáma 2373.
Búcsú: november 21.
Kápolnaigazgató: A Szent Anna plébánia látja el.
Szólj hozzá!