A tatárdúlás után Pest várostól délre a plébániával rendelkező Pesterzsébetfalva, későbbi néven Szentfalva fekszik. Plébánosa iktatja be a Szent Mihály kápolna rektorát 1491-ben. A török időben elpusztul. Plébániatemplomának romjai a mai Boráros tér déli részén Pusztatemplom néven a XVIII. sz. végéig ismertek. 1766-ban, az addig egységesen külvárosnak emlegetett, várfalon kívül alakuló településeket, a város tanácsa közigazgatásilag két részre osztja a Kerepesi út (mai Rákóczi út) vonalával.

A történet folytatódik
Az északra eső részt Felső-, a délre eső részt (a mai József- és Ferencvárost) Alsó-külvárosnak nevezik. Mocsaras volta miatt a mai Ferencváros lassan népesül be. Hivatalos születésnapja 1792. december 4., amikor Ferenc császárról kapja nevét. 1822-ben a pesti ferenceseket bízzák meg e területen plébánia megszervezésével. Még ez évben felépül az ideiglenes templom, amelyet az 1838. évi árvíz súlyosan megrongál. 1867-ben Ybl Miklós terve alapján indul meg a mai templom építése. 1879. április 24-én szenteli fel Simor János hercegprímás. Belső díszítése évekig folytatódik.

Than és Lotz freskói díszítik a jeles, m&x369;emlék templomot (780 m2). 1900-ban a ferencesektől a főegyházmegyei papság veszi át a plébánia vezetését. 1923-tól területéből három új plébánia alakul. 1994-ben Országh Sándor tervei alapján új orgona készül a plébániatemplomban. 1996-ban kártalanítás útján egyházközségi kulturális centrum épül a plébániatemplom altemplomában. A plébániaház 1996-tól ismét az egyházközség tulajdona. A templom az 1997. évi LIV. törvény alapján 15 664. törzsszám alatt I. kategóriába sorolt műemlék.