A község határában találhatók a cseszneki vár romjai. A várat feltehetően 1263 körül építtette a Bána nemzetségből származó Jakab trencséni főispán, IV. Béla király kardhordozója. A hagyomány szerint tőle származik a báró és gróf Cseszneky család. A Csesznekyek a 14. század elején eladták a Csákoknak, tőlük váltotta magához 1326-ban Károly Róbert. 1392-ig királyi vár maradt, mikor Luxemburgi Zsigmond elcserélte a Garaiakkal a Macsói Bánságért. A Garai család jelentős mértékben bővítette a várat. A Garai család férfi ága 1482-ben halt ki. Mátyás király a cseszneki uradalmat gróf Szapolyai Istvánnak adományozta. 1527-ben Enyingi Török Bálint, I. Ferdinánd híve foglalta el a várat, s megtartotta akkor is, mikor átállt János király táborába.
1542-től ismét királyi vár, majd I. Ferdinánd Csaby István egri kapitánynak adományozta, akiről örököseire, Szelestey Sebestyénre és Wathay Lőrincre szállt. 1561-ben Wathay sikeresen veri vissza a török ostromot.
1594-ben Győr elestét követően az őrség kardcsapás nélkül föladja a várat, de már 1598-ban sikerült visszafogalni. A 16-17. század fordulóján ismét a Cseszneky családé. A későbbiekben Bocskai és Bethlen Gábor csapatai is megszállták. 1635-ben galánthai báró Esterházy Dániel vásárolta meg, ettől kezdve Csesznek Esterházy-birtok.
A Rákóczi-szabadságharc során a kurucok 1705-ben foglalták el és 1709-ig a kezükben is tartották.

A cseszneki vár
Gróf Esterházy Ferenc 1750 körül átalakíttatta, de mivel így sem felelt meg a család kényelmi igényeinek, a 18. század végétől már csak gazdasági célokra és börtönnek használták. Az 1810. évi földrengés és a tíz évvel későbbi tűzvész betetőzte a pusztítást. 1828-ban már csak romként említik.
Az épülettömb maradványait az 1970-es években konzerválták. A vár jelenleg vonzó kulturális programok, várjátékok színhelye.