Az üzleti élet méltóságai közül többen is támogatták a korcsolyázás ötletét, amely a téli hónapokra remek társasági szórakozást nyújtott. 1869. november 12-én a dunaparti Steingasser (Petőfi) kávéház kártyatermében, Kresz Géza vezetésével bejelentették a Pesti Korcsolyázó Egylet megalakulását. Kitartó közbenjárás után a városi tanács engedélyezte a tó egy kis részének korcsolyapályaként való használatát, díjtalanul. Az első „korcsolyacsarnokot” a tó partján felállított kéthelyiséges kis fabódé testesítette meg. 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg jelenlétében végre megnyitották a Jégpályát. A megnyitó után nagy lendülettel indult útjára a korcsolyások élete. Egymást érték a különböző ünnepségek, kivilágítások, lampionos menetek. Február másodikán megrendezték az első versenyt. Miután 1874 telén az épület leégett, a főváros engedélyezte a végleges építkezést. Az új épület tervezése és kivitelezése is Lechner Ödön munkáját dicsérte. A főépület díszes nagytermében a szülők és gardedámok várakozhattak és élvezhették a pazar kilátást. E terem alatt működött a korcsolyakötő helység, ugyanígy a földszinten, a melegedő. Fenn kupolaként terpeszkedett a zenekari terem, amelynél kifogástalanabb akusztikájú nyilvános zenekari helyiség alig akadt a fővárosban abban az időben. Óriási lelkesedés kísérte a korcsolyázást a fővárosiak körében. Mindössze hét évvel a csarnok megnyitása után már égető szükség mutatkozott a további bővítésre! A kivételes lelkesedést az indokolta, hogy ekkora összefüggő területű, szabadtéri műjégpályát a mai napig sem építettek sehol a világon! A pálya sikeréhez természetesen hozzájárul a párját ritkító természeti és kulturális környezet is. Kezdetben nem voltak versenyszabályok a Városligeti jégen. A korabeli híradásokból kiderül, hogy ötletszerűen rendeztek versenyeket. Ezek az események ünnepségek keretében, főleg az ügyességet voltak hivatottak lemérni. A díjazások is ennek megfelelően különböztek egymástól és a mai megszokott éremrendszertől eltértek. Tehát a magyar gyorskorcsolyázás első versenyének azt az eseményt tekintjük, amelyen a résztvevő hölgyek és urak a jégpályán fel - és visszakorcsolyáztak. A Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség (ISU) 1892-es megalakulását követően, 1893. február 8-án már teljesen szabályos gyorskorcsolya versenyt rendeztek a Városligetben, bár ekkor még nem gyorskorcsolyával, hanem rövid korcsolyával álltak rajthoz. Először 1894-ben hoztak be Magyarországra gyorskorcsolyát. Így megkezdődhettek a rendszeres edzések. 1895-ben id. Francsek Imre tervei alapján neobarokk stílusú új épületet emeltek, és az építkezéssel egyidejűleg megkezdődtek a tó szabályozási munkálatai is. Magyarország első gyorskorcsolya bajnokát Péczeli Andor személyében, 1900. januárjában avatták. 1908. december 27-én alakult meg a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség. Az újonnan alakult szövetség és a BKE 1909. hanuár 23-24-én együtt rendezte a Női Műkorcsolya Világbajnokságot és a Gyorskorcsolya Európa- bajnokságot a Városligeti tó jegén. Eme rangos események magyar dicsőséget jelentettek: Kronberger Lili műkorcsolyában világbajnok lett, Mannó Miltiadesz pedig az 5. helyet szerezte meg a gyorskorcsolyázás 500 m-es távján. Kétségtelen, hogy a jeges sportágak magyarországi fejlődésében nagyon nagy előrelépést jelentett a Városligeti Műjégpálya megnyitása. Bécset követve, Európában másodikként Budapesten került sor a Műjégpálya megépítésére, 1926- ban. Az 1944-es bombázások a jégpályát sem kímélték. A Városligeti Műjégpálya súlyos károkat szenvedett úgy, hogy 1945-ben már nem lehetett használni. A háború után a MOKSZ és a BKE új elnöke, Szalay Sándor irányításával hatalmas munkába kezdtek a jégpálya helyreállítása érdekében. 1968-ban volt az utolsó nagy bővítés, amikor megnövelték a jég területét. A Városligeti Műjégpálya 2006-ban Történelmi környezet A kitűnő közlekedési lehetőségekhez hasonlóan egyedülálló a Műjégpálya történelmi környezete is. Nem mindennapi hangulatot élhetünk át, ha a több mint 100 éves Vajdahunyad vár falaitól mindössze néhány tíz méterre korcsolyaélen siklunk a jégen. A pályákat megvilágító reflektorok fényénél is erősebben vakít a hófehér jég, a háttérben sejtelmesen áll a vár, a túloldalt átívelő hídról pedig kíváncsi tekintetek pásztázzák a sportoló közönséget. Természeti környezet Az egészséges életmódot, mi sem hivatott hívebben tükrözni, mint a járműforgalomtól mentes, zöld területekkel, rétekkel és fákkal teli Liget. Méretek Európában ez a legnagyobb területű és legtávolabbi múltra visszatekintő összefüggő szabadtéri műjégpálya. Telenként 12.000 négyzetméteren várja a jeges sport szerelmeseit, tavasztól őszig sport- és kulturális jellegű rendezvényeket kínál a látogatók számára. A Műjégpálya, mint sport- és szabadidős intézmény Jégpálya a kezdetek óta köztulajdonú intézmény, 1996 óta a Fővárosi Önkormányzat kezelésében áll. Fenntartása részben bevételeiből, részben fővárosi támogatásból valósul meg, körülbelül 50-50% arányban. A Műjégpálya látogatottsága az intézmény korcsolyasportot népszerűsítő munkájának hatására évről évre növekszik. A cél változatlan, a korcsolyázás, mint szabadidős tevékenység egyre szélesebb körű megkedveltetése, valamint a korcsolyasport oktatása, a versenyzők részére edzési lehetőség biztosítása. Az intézmény nagy rekonstrukciója utoljára a negyvenes évek második felében zajlott, amikor a háború pusztításai ezt megkövetelték. (Ez sem volt teljes, hiszen a lebombázott bal szárny a mai napig is hiányzik az épületből.) A régóta várt teljes rekonstrukció 2005 novemberében kezdődhetett el. Ennek során az első ütemben a 2006 októberében átadott technológiai épület készült el. Egy évre rá indulhat el a pálya teljes felújítása, majd egy újabb év múlva az épület átépítése. Korcsolya program 1) A nagyközönség részére a napi jeggyel vagy bérlettel korlátlanul használható a pálya az egyes nyitvatartási időkön belül. A kísérők a nagyteremben (melegedőben) várakozhatnak, és onnan kísérhetik figyelemmel a jégpályán zajló eseményeket. A belépőjegy tartalmazza a ruhatár ingyenes használatát. 2) Korcsolyaoktatási program iskolák, óvodák részére – kedvezményesen. A Műjégpálya nagyon fontos feladata, hogy a korcsolyázás szépségeit és örömeit már gyermekkorban megismertesse a fiatalokkal. Ezért megteremtettük a lehetőséget, hogy óvodás és kisiskoláskorú gyermekek iskolai kereteken belül elsajátítsák a jégen való mozgás alapjait. A programba bekapcsolódó oktatási intézmények diákjai nagyrészt a testnevelési óra keretein belül veszik igénybe az oktatást. A program nagy népszerűségnek örvend, és a gyerekek rendkívüli lelkesedéssel vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. A nagyon kedvezményes lehetőség a főváros támogatásának eredménye. 3) Sportolók részére – ingyenesen. A korcsolyasport utánpótlásának felnevelése nem is történhetne máshol, mint ott, ahonnan Pajor Kornél, Kronberger Lili, a Nagy testvérpár, a Regőczy-S allay páros is elindult. Két szakág élvez elsőbbséget: a nagypályás gyorskorcsolya és a bandy (jéglabda). (Számukra máshol nincs is edzési lehetőség Magyarországon.) A pálya sok nagy nemzetközi versenynek is otthont adott már, melyek közül kiemelkedik a műkorcsolya és jégtánc Európa-bajnokság 1963- ban, illetve a nagypályás gyorskorcsolya világbajnokság 2001-ben. A korcsolyaprogramhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások: • Korcsolyakölcsönzés • Korcsolyaélezés • Öltöző használat (sportolók számára) • Büfé • Étterem Rendezvények A Műjégpálya a sport mellett egyéb rendezvények számára is kiváló helyszínül szolgál. A pálya a jégszezon idején korlátozottan, az azon kívüli hónapokban szinte korlátlanul rendelkezésre áll különböző sport, kulturális és szabadidős programok megrendezésére. Jégszezon ideje alatt Októbertől-márciusig: mivel a kora reggeli és a két nyitva tartás közötti órákban a sportolók edzése folyik, a rendezvények zöme az esti zárás utáni időre esik. Jellemzően céges korcsolyapartik zajlanak, igény szerint a sétányon meleg büfé is rendelkezésre áll. Hagyományosan, december 6-án korcsolyás Mikulás látogat a jégre. Szintén hagyományőrző módon rendezik meg a szezon utolsó napján az autós ügyességi versenyeket, amikor a nevezők járműveikkel kedvükre csúszkálhatnak a jégen. Jégszezonon kívüli időszakban Márciustól-októberig: kicsik és nagyok részére: streetball, strandröplabda, strandfoci illetve kézilabda, lábtenisz, tollas, élő csocsó. A pályákat meglehetősen kedvező bérleti díj ellenében vehetik igénybe a sportolni, szórakozni vágyók. (Dél- előttönként a napközis táborok gyermekei részére ingyenesen bocsátjuk rendelkezésre ezeket a lehetőségeket.) Bármennyire is közkedvelt – így „szárazon” is – ez a terület, amint a pálya rekonstrukciója befejeződik újra csónakázótóként pompázik a Városliget egyik legszebb ékköve. Számos vállalat keresi meg az intézményt azzal, hogy munkatársai, esetleg üzleti partnerei számára rendezzen itt valamilyen szórakoztató programot. Nagy számban színpadok, sátrak felállítására kerül sor, amelyekhez a Jégpálya a helyszínt, az elektromos áramot és az egyéb technikai feltételeket biztosítja.