A község nevét először 1082-ben említi Scamard alakban egy határjárási irat, majd 1171-ben Zamardként jelent meg egy hiteles oklevélben. Nevét a XIII. századtól Somárd, Somárdi, majd a XVIII. századtól Szamárdi alakban írták, csak 1828-ban szerepelt először Zamárdiként egy községbírói számadásban. A törökdúlás másfél évszázada alatt a Zamard-falvak elpusztultak. 1594-ben a török lerombolta Egyházas-Zamárd templomát, házait. A templom helyén ma egy négyméteres tölgyfakereszt áll. A falu újbóli betelepítését Grasso Vilebáld tihanyi apát kezdte 1735-ben, majd utóda Lécs Ágoston hajtotta végre; a környező és távolabbi megyékből 42 jobbágycsalád költözött ide. Zamárdinak 1740-től van iskolája és tanítója. A község temploma az 1770-es évek elején épült fel a falu központjában. 1861-ben megépült a déli vasútvonal, amely jelentősen segítette a térség fejlődését. Az első fürdővendégek az 1890-es években fedezték fel Zamárdit, s 1913-ban megalakult a Balatonzamárdi Fürdőegyesület.

A balatoni falu legszebb népi építészeti emléke a Fő utca 83. alatt található. A házat 1847-ben az a Friesz Benedek építette, akinek családja egyike a Lécs Ágoston által betelepített jobbágyokénak. A szép oszlopos tornácos, vályogból készült, nádtetővel fedett épület az önkormányzat kezelésében van, benne tájházat alakítottak ki.

A 2260 lakosú település legfontosabb megélhetési lehetősége az idegenforgalomban rejlik. A zamárdiak ezer ingatlant állandóan laknak, de csaknem háromszor ennyi az üdülőház. Az üdülővendégek száma egyébként évente 35-40 ezerre becsülhető. A külföldi és belföldi turistákat több tucat szálloda, étterem és több ezer magánszálláshely várja. Zamárdi teljesen közművesített, a nyaralóházakat is bekapcsolták a szolgáltatásokba. A zamárdi vendéglátás színvonala külföldön is elismert. A települést és lakosait szoros kapcsolatok fűzik az erdélyi Székelyvécke és Magyarzsákod, és a németországi Malsch testvértelepülésekhez.

Zamárdiban az alapellátás színvonalas: orvosi és fogorvosi rendelők működnek, az óvoda és iskola pedig elismert nevelőmunkát végez. Zamárdi elöljáróinak és lakosainak évtizedes vágya, hogy a település várossá váljon, ezért például a rendezési terv is ennek szellemében készül. A település adottságai megfelelőek, azonban szükség lenne munkahelyteremtő, nem szezonálisan működő cégek jelenlétére. A zamárdiak dédelgetett vágya egy vitorlás- és nagyhajókat is fogadni tudó kikötő. A faluban tavaly hajtották végre a Bácskai utcai kishajó-kikötő felújítását, s a móló egyik oldalán fövenystrandot alakítottak ki.

A településen jó a közbiztonság, rendőrök és polgárőrök is vigyázzák a vendégek nyugalmát. Kellenek is az őrző szemek, hiszen a két éve megnyílt Tourinform irodának köszönhetően egyre szélesebb körben ismerik meg, s keresik fel a Balaton-parti települést. Zamárdiban a vendéglátóegységek mellett Közösségi Ház, s benne könyvtár is működik. Ez az intézmény a helyi televízió és a tájház fenntartója is. Itt kapnak helyet a különböző klubok és szakkörök, pl.: mazsorettek, versbarátok, honismereti szakkör, énekkar.

Egész évben színes programok, nyáron több hagyományteremtő rendezvénnyel is bővülő köre várja a vendégeket. Ilyenek a pünkösdi szezonnyitó, a Zamárdi Napok, a júniusi Balaton Art - Művészeti Találkozó, a júliusi Utcazenész Fesztivál, az augusztusi Balatoni Játszadalom, a vasárnapi templomi koncert-sorozat és az augusztus 20-i szezonzáró. A kirándulást kedvelő vendégeknek ingyenes túravezetés keretében július-augusztus hónapokban heti két alkalommal magyar és német nyelven mutatja be Zamárdi nevezetességeit a Tourinform iroda.