Többek között ilyen témákat feszegettünk Alvinnal (Pásztor István), és született belőle egy interjú, amelyben múlt, jelen és jövő egyaránt terítékre került. Napjaink egyik igazán punk zenekara az Alvin és a Mókusok, és nemcsak zenéjükben tükröződik ez, hanem az egészhez való hozzáállásukból. És milyen jó, hogy még van ilyen zenekar, akik még mindig nem kezelik sztárként magukat és még mindig azok, akik 20 éve is voltak. Szókimondó punkok!
Volt szerencsém az ország szinte összes nagyobb fesztiválján részt venni – és az Alvin koncerteket tanulmányozni... A közönség korhatár nélküli, és független a napszaktól a jó hangulat. Mindig elképesztő bulikat csináltatok. Milyen élményekkel lettetek gazdagabbak a nyáron?
Most is rengeteg új élménnyel tértünk haza, sok új embert ismerhettünk meg, és ez mindig feltölt minket! Az ember, ha túl van már lassan ezer koncerten, hajlamos azt hinni, hogy mindent tud és mindent látott … Tévedés!
A dalok szövege betalál fiatalnál és idősebbnél egyaránt, és szinte semmit nem veszítenek aktualitásukból. Én nem vagyok zenész, de szerintem hatalmas felelőssége van egy zenésznek és szövegírónak a fiatalokkal szemben. Mert identitást tud formálni akár egy dal vagy szubkultúra. Egy generáció nőtt már fel a dalaitokon, és jön a következő. Fel lehet ezt fogni, hogy benne vagytok a magyar punk-rock nagykönyvében? Gondoltátok volna 20 éve?
Igen, borzasztó nagy felelősség, és ezzel sok előadó nincs tisztában! Minden koncert után „kimegyek” a közönség közé, váltani pár szót velük, megismerni őket, ha csak egy apró szeletet is a lelkükből, hiszen ez által látom egy koncert után összegezve, milyen is igazából az Alvin közönsége! Nagyon büszke vagyok rájuk!
Megkerülhetetlen zenekar vagytok, és mégis, a média farzsebbe rak titeket. A rádiók szinte nem akarnak tudomást venni rólatok, holott még így is az ország bármely pontján képesek vagytok telt házakat csinálni. Mi lehet az oka ennek? Bár nekem ez nagyon tetszik, hogy rádióban nem szóltok, mégis mindenki tud rólatok és üvöltik a dalokat a koncerten. Nekem ez olyan punkos. Igazi punk...
Elég nehezen jövünk ki a médiával. A gond eleve ott kezdődik, hogy alig találni olyan csatornát, ami önzetlen, mögöttes érdek nélküli, gondolok itt az anyagi javakra, pártközeliségre vagy egyéb nyalánkságokra. Még mindig ott tartunk, hogy kevés előadótól játszanak rengeteg dalt, nem biztosítva teret másoknak. Szabályos agymosás folyik még mindig, ebből a szempontból vajmi keveset változott a világ az átkos óta, csak most máshogy hívják a csatornát és az előadókat, de a lényeg ugyanaz maradt. Az Alvinnak mindig is az volt a célja, hogy egy görbe tükröt tartson az emberek elé, csak nem mindenki szeret belenézni... Akár felnagyítja ezt a média, akár nem, eljut és el is fog jutni az emberekhez továbbra is, csak egy kicsit több időt fog igénybe venni! Mi meg ráérünké... Elégedettek vagyunk így is, és még csak majmot se kell csinálni magunkból! Tehát igen, szerintem ez a punk!
Amíg média mindenható keze formálja a közízlést (hogy milyen irányba, az már más kérdés), addig ti erre az egészre fittyet hányva teszitek a dolgotokat és tömegeket mozgósítotok.Megkerülve a médiát jelen vagytok, talán jobban mint valaha. (Bocs, a média kerül meg titeket.) Nem lehet, hogy pont ez a sava és borsa a zenekarnak? Ezért is hiteles minden lázadás a szövegekben?
Az ilyen dolgokból több erőt lehet meríteni sokszor, mint egy vállveregetésből. Ettől függetlenül szerintem az igazi megmérettetés a közönséggel való találkozáskor van! Adatodat lehet kozmetikázni, díjakat osztogatni saját magunknak, de a koncert nem hazudik.
Szirota Márió 2011-ben csatlakozott a zenekarhoz (akit metronómnak nevezünk a nézőtéren), és csupán 2 évvel idősebb a zenekarnál, mégis teljesen beleillik a csapatba. Nem volt soha generációs különbség köztetek? Azonnal megtaláltátok a közös hangot?
Márió elképesztően tehetséges és intelligens! Maximálisan tiszteljük egymást, és ez áthidalja a generációs szakadékot köztünk. Nagyon szeretek zenélni vele!
A zenekar egy tudatosan felépített és házon belül dolgozó csapat. Gondolok itt a klipekre is, hogy mindent magatok intéztek és csináltok. Mint egy jól felépített cég, ami működik. A rengeteg fellépés mellett hogy jut mindenre időtök? Plusz még családi életet is éltek...
Igyekszünk mindannyian minél többet a családdal lenni, mikor itthon vagyunk. Emellett klipeket rendezek, fotózok, grafikus munkákat végzek és néha még horgászni is kijutok!
A tavaly megjelent "A bölcsek meg hallgatnak" lemez milyen visszajelzést kapott? Melyik a sikerszám rajta?
Egy év távlatában már bátran kijelenthetem, hogy az egyik legjobban sikerült lemezünk lett! A közönség is nagyon szereti – és minden dalt! Mikor megkérdezzük, mi a 3 kedvenc az új lemezről, szinte mindenki mást mond, és szerintem ezzel le is írtuk a „rohadt jó” lemez fogalmát.
Egy zenész mindig utálja azt a kérdést, hogy emeljen ki egy olyan eseményt a pályafutásából, ami meghatározó volt, de én akkor is felteszem: volt ilyen? Vagy amire nagyon szívesen emlékeztek vissza.
Sok híres bandával játszottunk együtt (Green Day, Bad Religion stb.), bármerre megyünk a világon, az emberek örömmel fogadnak, és a banda életgörbéje folyamatosan a csillagok felé tart. Mit is emelhetnék ki? Szinte bármelyik pillanatát!
Továbbmegyek, olyan sztori vagy hír a zenekarról, ami soha nem jelent meg a nyilvánosság előtt? Több évtizednyi turnézás rengeteg sztorit hagy maga után.
Sok „ilyen” van, de nem lőném le ezeket, mert készül pár dolog a közeljövőben, ami mélyebb bepillantást enged az életünkbe!
Októberben indul az őszi-téli turnétok, és két pikáns koncert is van közötte, ez pedig a budapesti GMK-ban az unplugged buli. Már maga a helyszín is pikáns, hisz szinte prémium koncert, mert testközelben lehet veletek a közönség. Direkt nem vittétek nagyobb helyre?
A 2010-es Alvin Unplugged lemez óta évről évre visszatértünk az akusztikus hangszerekhez. Nagyon szeretjük ezt a megszólalási módot is, teljesen más környezetbe helyezzük a mondanivalót, amiből nagyon jó dolgok sülnek ki! Egy családias hangulatú helyszínt kerestünk, ahol közel lehet hozzánk a közönségünk, halljuk, ahogy lélegeznek, dobban a szívük, velük karöltve, gyakorlatilag együtt adjuk elő a produkciót. Az egyetlen problémát, a klub befogadóképességét a dupla estével próbáljuk kiküszöbölni.
Respect, hogy külföldre is mentek pár alkalommal. Ott milyen a visszajelzés egy-egy buli után?
Mindössze 3 hetet pihentünk a nyáron, október 2-án kezdtük az őszi-téli turnét, december közepéig 22 koncertet adunk, február végéig 8 országban lépünk fel, Nagyváradtól Londonig. Nagyon élvezzük a határon túli koncerteket. Rengeteg magyar él a világban mindenhol és mi mindenkihez el szeretnénk jutni előbb, vagy utóbb.
Milyen jövőbeni tervetek van? Készültök új albummal?
Épp egy dupla koncertlemez utómunkálatait végzem. Nagyon elégedett vagyok vele. Még idén kézben tarthatjátok az első részt!
Ha otthon leültök és zenét akartok hallgatni, milyen lemezt raktok be a lejátszóba?
Az old school vonalat kultiválom, de amúgy mindenevő vagyok. Damien Ricetól a NOFX-en át a The Dillinger Escape Planig mindent meghallgatok.
Érdekel a véleményetek, hogy szerintetek a zene mint a lázadás szócsöve, a mai világban is olyan hangsúlyos mint mondjuk a 80-as 90-es években Magyarországon?
Véleményem szerint igen! Az egyetlen dolog, ami elvesz az egész fényéből, hogy a mai embereket már sokkal nehezebb meggyőzni. A média elkurvult, az ember azt sem hiszi el amit lát … vagy hall... Ettől függetlenül talán pont ezért lenne most még fontosabb, hogy több ilyen banda legyen, és a tehetséges rockzenészek ne abban lássák az egyedüli túlélést, ha nyálas diszkót kezdenek játszani trendi cuccokban.
És végül egy utolsó kérdés: mi jut eszetekbe a PUNK szóról?
Nekem először az Alvin! És remélem, még rengeteg embernek Magyarországon!
Szólj hozzá!