A Duna Szimfonikus Zenekar tavaszi hangversenysorozatának I. előadása.
Antonín Dvořák (1841–1904) a Csellóversenyt amerikai tartózkodása idején, New York-ban kezdte komponálni, és cseh földön fejezte be 1895-ben. Brahms, amikor megismerte a művet, irigykedve jegyezte meg: „Ha tudtam volna, hogy lehet ilyen versenyművet írni gordonkára, magam is megpróbálkoztam volna vele!” (Brahms valószínűleg megfeledkezett a hegedűre és gordonkára írt sikeres kettősversenyéről!) A Budapesti Filharmóniai Társaság 1899. december 20-i Dvořák koncertjén – a szerző vezényletével – többek között a h-moll gordonkaverseny is bemutatásra került, az előtte való estét pedig a világhírű szerző a „Lipótvárosi Kaszinó”-ban (a mai Duna Palota jogelőde) töltötte, ahol szintén szerzői estet rendeztek számára. Gordonkaversenye személyes titkot sejtet azáltal, hogy lassú tétele a szerző „Hagyj engem egyedül” kezdetű korábbi dalát idézi, mellyel első szerelmére (későbbi sógornőjére) gondolhatott. Amikor cseh földre visszaérkezve értesült annak haláláról, a kompozíció eredeti befejezését úgy alakította át, hogy újra megszólaljon benne az egykori kedvesére emlékeztető dallam.
Dvořák 9. szimfóniájának írásakor arra törekedett, hogy New Yorkban írt művének sajátos „amerikai” jellege legyen. Több ízben nyilatkozott, hogy új szimfóniájában az általa felfedezett amerikai néger és indián dallamok szellemét reprodukálta. Amikor azonban egyre sűrűbben olvasott olyan állításokat, hogy az Újvilágból c. szimfóniája az amerikai zene kezdete, kijelentette, hogy ez a műve „hamisítatlan cseh zene”. A találgatás arról, hogy ez a mű „amerikai”- e, vagy sem, azóta is tart. Egy biztos: mindmáig ez a szerző legnépszerűbb alkotása!
Zelinka Tamás
Szólj hozzá!