1967-ben a Magyar Rádió által meghirdetett tehetségkutató meghallgatására is édesanyja nevezte be. A vonatjegyre összespórolt pénzzel és egyetlen ünneplőruhájában érkezett Budapestre az a 17 éves kislány, aki megilletődve kissé talán félve, de teli várakozással lépett a Rádió stúdiójába.
Hirtelen valósággá vált minden, mint egy mesében. Személyesen találkozott azokkal a zenészemberekkel kiket addig csak a rádióban hallhatott, saját szemével láthatta hol és hogyan készülnek azok a műsorok, amiket otthon családi körben hallgattak.
„ Egy hang nem jött ki a torkomon. Csak álltam szótlanul és pityeregtem. Körülöttem a sok híres muzsikus, én azonnal haza akartam szaladni. Boross Lajos bácsi odajött hozzám, és nyugtatni kezdett. -énekelj leányom, ha már olyan messziről idejöttél-
Lajos bácsinak nem mertem ellent mondani és énekelni kezdtem. Amíg élek hálás leszek Lajos bácsinak, hisz abban a pillanatban indult el egy élet munkája, mely hála istennek a mai napig tart."

A tehetségkutató verseny meghozta a gyümölcsét, a Magyar Rádió 1967-ben felvételt készített Bangó Margittal és az elkészült felvételeket Z-sítették, ami azt jelenti, a Rádió "mindenható zenei kuratóriuma" sugárzásra alkalmasnak találta az akkor 17 éves kislány dalait.
„ Ott elindult valami, amelyről akkor még senki sem tudta meddig tart, mikor lesz vége. De én nem bíztam semmit a véletlenre. Már Budapesten laktam, munkát vállaltam, 3 műszakban dolgoztam."

Hosszú, hosszú kitartó munka következett külföldön és belföldön egyaránt. Ahol csak lehetett, Bangó Margit énekelt Brüsszeltől - Vásárosnaményig. A magyar nóta és cigánydalok százait tanulta meg és adta elő ahol csak lehetett. Sorban készültek a Rádiófelvételek, és a Magyar Televízióban is egyre többet láthattuk énekelni.
A 80-as években úgy hozta a sors egyre többet került Horváth Pistával azonos műsorba. Így jött létre a mai napig legendás Bangó Margit - Horváth Pista kettős.
„Ebben az időszakban nagyon sokat jártunk fellépni. ORI műsorokba és akkor még éttermekbe, csárdákba egyaránt. Akkor még létezett szinte minden vendéglőben a cigányzene. Ma már sajnos ez nem így van."

A 90-es évek elején a 100 tagú cigányzenekar szólistája lett. Ebben az időszakban számos külföldi és hazai koncerten, nagyszabású gálaelőadásokon szólalhattak meg a több száz éves hagyományokkal rendelkező magyar nóták és cigánydalok.
A tradicionális magyar hagyományok és nyelvjárás alapján született nóták olyan közegbe kerültek Bangó Margit által a világ számos táján ahová talán soha nem jutottak volna el, ha nincs az a vele született hitelesség, amely a mai napig érezhető átható erővel van jelen a Művésznő előadásin.

„ A magyar nóta vagy a cigánydalok műfaja, nehéz műfaj. Akik értenek hozzá, tudják.
De nem elég jól énekelni, át kell tudni adni a sok száz éves nótákban benne rejlő érzéseket, vidámságot és szomorúságot, a közönségnek. Vannak dalok, amelyek évszázadok alatt formálódtak és formálódnak a mai napig olyanná, hogy mindenki bánatát, vagy örömét kifejezzék. Ezt kell hitelesen elénekelni az embereknek, legyen szó lemezfelvételről, vagy koncertről."

Bangó Margit zenei pályáján a legfontosabb tényező talán a hitelesség.
Ez a kulcsa annak a csodás érzésnek, ami elfogja az embert, ha dalait hallgatja.
Nem számít a közeg, ami lehet egy pici étterem, vagy a világ legnagyobb, leghíresebb koncertarénái, a magával ragadó előadás soha nem felejthető élményt nyújt. Ugyanez a hitelesség érezhető stúdiófelvételein is. Számos lemez őrzi, a negyven évnyi zenei munkásságot, olyan dalokkal, amelyeket talán mások soha nem énekeltek lemezre. Bangó Margit zenei repertoárja egy „hungarikum zenetár", amely megőrzi a jövő nemzedék számára mindazokat a sok száz éves magyar és roma értékeket, amelyeket bűn lenne magára hagyni.
„ Fontos küldetésemnek érzem, hogy a mai fiatal generáció és remélem még jó néhány elkövetkezendő generáció ismerje és szeresse azokat a dalokat, amelyek tőlem ismertek