A Budapest Gálakoncert egyedülálló sokszínűségével vonultatja fel a magyar zenekultúra meghatározó műfajainak legismertebb darabjait. Felcsendülnek a leghíresebb magyar vonatkozású klasszikus örökzöldek, a 19. század történelmét idéző operett irodalom fülbemászó dallamai és a szintén magyar zenei hagyomány részét képező cigányzene is.
Színpadra lépnek a világhírű Budapesti Operettszínház szólistái, balettkara és a Duna Szimfonikus Zenekar. A műsorban helyet kapnak a ,,Virtuózok!” klasszikus zenei tehetségkutató műsor díjnyertesei is, megmutatva, hogy a fiatal generáció büszke képviselője hazája zenei történelmének és kultúrájának.
A Budapest Gálakoncert betekintést ad az 1800-as évek végén indult „zenei forradalom” hatásába, az akkoriban született cimbalom – magyar népi hangszer – iskola hatására született interpretációkba is, és választ ad arra a kérdésre, hogy miért vonzotta és ihlette meg évszázadokon át egy földrajzilag kis ország a világ számos kitűnő zeneszerzőjét.
A koncert időtartama 90 perc (Két felvonás, alkalmanként 45-50 perc, közte 10 perces szünet). Az események helyszínéül Budapest egyik történelmi épülete, a Pesti Vigadó szolgál.
HELYSZÍNEK:
Pesti Vigadó.
I. Ferenc császár Johann Aman udvari építészre bízta a Pestre megálmodott teátrum megépítését, de végül Pollack Mihály tervei alapján valósul meg a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye a Redoute vigalmi palota - Tündérpalota -, biedermaier stílusú, aranyozott bútorokkal és monumentális csillárokkal. A pesti társasági élet központját bálok és hangversenyek töltik meg – Johann Strauss, Ifj. Johann Strauss, Liszt Ferenc -, mígnem a forradalom áldozata lesz. 1864-ben Vigarda néven nyitják meg újra, hogy monumentalitásával lenyűgözze, célszerűtlenségével gúny tárgy legyen a nagyközönségnek. Az 1860-70-es években számos kiemelkedő zenei esemény helyszíne - Beethoven születésének 100. évfordulója, Budapest egyesítése, a Himnusz és Szózat ősbemutatója -, és kiemelkedő művészek Ifj. Johann Strauss, Mascagani, Dvorak, Debussy, Rubinstein, Horowitz és Gieseking is és itt debütál az ifjú Dohnányi Ernő, Bartók Béla és Fischer Annie fellépéseinek helyszíne. 1904-ben a közgyűlés megkezdte a belső modernizálást. Így épült meg a belső személyfelvonó, megújult a bádogtetőzet, s telefon biztosította a kapcsolatot az emeletek között. A húszas évek derekán a fő-és oldalhomlokzat rekonstrukciója, egy évtizeddel később a vigalmi helyiségek helyreállítása is megvalósult.A Vigadó politikai, irodalmi, vallási ünnepségek, tudományos előadások, művészeti kiállítások örökös helyszíne lett. Az 1944-45. évi ostromban szinte teljesen megsemmisült épület 1980-ban nyitotta meg kapuit. A felújítások és rekonstrukciók végső eredményeként 2014 tavasza óta régi dicsfényében, új terekkel bővítve Makovecz Imre építész előtt tisztelgő, életművét bemutató tárlattal fogadja az érdeklődő közönséget.
Szólj hozzá!