Felesleges szuperlatívuszokkal bajlódni. Cecilia Bartoli művészetére nincs szó, nincs megfelelő kifejezés annak érzékeltetésére, hogy mi teszi produkcióit ellenállhatatlanná. Ő Cecilia Bartoli, a jelenség, olyan énekes művész, amilyen csak ritkán születik. Öt Grammy-díj, öt Grammy-jelölés, valamint öt és fél év után újra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lép fel, hogy ezúttal a határtalan fantáziájú barokk szerző, Georg Friedrich Händel végtelen zenebirodalmának szegleteibe vigyen bennünket, és vegyen le lábunkról bámulatos karaktermegjelenítő képességével, orgánumával, makulátlan technikájával, már-már hihetetlen (hő)fokra fejlesztett-hevített virtuozitásával.
A Monte Carló-i Opera Les Musiciens du Prince elnevezésű együttesét 2015-ben alakították meg - kizárólag abból a célból, hogy Cecilia Bartolit kísérje áriaestjein, művészeti vezetője is az olasz énekesnő. (2012 óta a Salzburgi Pünkösdi Fesztivál művészeti vezetői tisztségét is ő látja el.) Bartoli egyediségét az is jelzi, hogy besorolhatatlan, hiszen a mély altszólamtól a szoprán koloratúráig minden hang a torkában van, mintha az éneklés és a százhangos, sebes koloratúrák megszólaltatása a világ legegyszerűbb dolga lenne! Händel történelmi tárgyú operáinak sorssal szembekerülő és felette diadalmaskodó, lehetetlent nem ismerő nőalakjainak megelevenítésére aligha van ma megfelelőbb személy, mint Cecilia Bartoli.
Rendező: Müpa
Fotó: Uli Weber
Szólj hozzá!