BUDAPEST FOLK FEST A Fonó Cimbalmos napján hazai és külföldi cimbalomművészek játékát élvezhetjük, a napközbeni workshopokon pedig a szakmabeliek csiszolhatják tudásukat.
Résztvevő művészek:
Gianni Lincan:
A román származású művész Hollandiában él. Mind saját formációival mind vendégművészként számos fesztivál és neves koncertterem fellépője. A Budapest Folk Fest Cimbalmos napján magyar művészekkel együtt lép színpadra.
Marcel Comendant - Pacora Trió:
A moldáviai születésű, Szlovákiában élő cimbalomművész triójával érkezik a Folk Festre. A Pacora trió 2004-ben alakult tapasztalt zenészekből. Azóta számos fesztiválon játszottak külföldön és hazájukban egyaránt. 2007-ben a Brnoi Filharmonikus Zenekar felkérésére az együttes kompozícióinak nagyzenekarra készült átiratait adták elő. A sikeres zenekari koncertet további együttműködések követték a Szlovák - és a Zlín-i Filharmonikusokkal, a Bratislavai Kamaraszólistákkal, és a Szlovák Sinfoniettával.
Stanislav Palúch hegedű, Marcel Comendant cimbalom, Róbert Ragan nagybőgő
Balogh Kálmán - Balogh Kálmán Gypsy Cimbalom Band:
Hatalmas technikai tudás, végtelen zeneiség és szokatlan zenei nyitottság jellemző Balogh Kálmánra. Az elmúlt több mint 20 év során számtalanszor muzsikált együtt a legjobb magyarországi népzenészekkel, miközben rendszeresen tett kirándulást a klasszikus, dzsessz és rock zenében itthon és külföldön egyaránt.
Balogh Kálmán sokirányú zenei érdeklődése hívta életre a Gipsy Cimbalom Band-et. Zenésztársai egytől-egyig hangszerük mesterei, akik a legvirtuózabb szólókra is képesek. Többnyire közismert zenei témákból indulnak ki, a megközelítés azonban teljesen újszerű. A zenészek kezei alatt ezek a témák új életre kelnek, tele humorral, a műfajok, stílusok elegyítésével.
Bede Péter szaxofon, György Mihály gitár, Kovács Ferenc trombita, hegedu, Frankie Látó hegedű, Novák Csaba nagybőgő
Tárkány-Kovács Bálint - Tárkány Művek:
Tárkány - Kovács Bálint Balogh Kálmán tanítványa, a Fonó zenekar tagja, a Tárkány Művek, dalszerzője, vezetője, ha úgy tetszik cimbalom-prímása. Együttesével 2012-ben elnyerte a Junior Prima Primissima díjat. Ugyanebben az évben a Jazzy Dalverseny Legjobb hangszerelésért járó elirmerését ítélték oda Itt a nyár című számuknak. Az Illés Lajos Feldolgozás Versenyen pedig a Tárkány Művek Lehetett volna című feldolgozását válogatták be a Papp László Budapest Sportaránában megrendezett nagykoncert programjába.
A Tárkány Művek egy új kortárs zenei nyelv megteremtésére törekszik, amely a magyar népzenei és a nemzetközi improvizatív zenei hagyományokon alapszik. A jazzhez adott balkáni ízek, sanzonos hangulatok és népdalok találkozása jellemzik. A zenekar 2010 májusában jelentette meg első lemezét "Arcomba az arcod vésted" címmel, jelenleg második nagylemezükön dolgoznak.
A cimbalomról...
A cimbalomfélék hangszercsaládja egész Eurázsiában elterjedt. Kínában Yangqin-ként ismerik, Indiában és Iránban különböző változatai egyaránt santurnak nevezik, psaltérium néven ismerték a középkori Európában, Németországban és Svájcban hackbrettnek, Angolszász országokban Dulcimernek hívják. Közép-Európában cimbalomként ismeretes. A közös bennük, hogy a trapéz alakú húros hangszert verőkkel szólaltatják meg. Ezek mind kisebb méretű, akár ölbe is vehető, perecárusként nyakba akasztható változatok.
A hangszert 1870-es években modernizálta Schunda V. József a kor elvárásainak megfelelően. Az ő műhelyében kapott a nagy magyar koncertcimbalom basszushúrokat, kromatikus hangolást és hangfogó pedálokat. A megnövekedett méret és tömeg miatt a cimbalmot lábakra állították. Ekkor vált a cimbalom nemzeti hangszerünkké, a magyar zongorává. A századfordulón minden valamit magára adó magyar polgári családban volt cimbalom csak a Schunda Császári és Királyi Udvari Hangszergyárában 1906-ig 10.000 cimbalom készült.
A modern cimbalomra születtek modern darabok, így föltűnik a hangszer nemzeti operánkban Erkel Ferenc Bánk Bánjában, ott van Kodály Háry Jánosában, de írt rá Stravinsky, Kurtág, Debussy, Bartók, Szokolay, Petrovics, Vidovszky, és még sokan mások. Ez a korábbinál jóval szofisztikáltabb, és a kor zenei igényeit kielégíteni képes hangszer aztán az egész Monarchiában, és még azon is túl elterjedt Közép-Európában, és nem csak a komolyzenében, de a népzenében is nagyon megkedvelték. Így ma már Romániában, Moldáviában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Horvátországban is a magyar cimbalmot használják. A legújabb korban a cimbalom bár Magyarországon méltánytalanul csökkent a népszerűsége tovább hódít a világban. De nem csak területileg, hanem műfajilag is terjeszkedik. A népzene és a komolyzene mellett egyre többen kísérleteznek a cimbalmon való jazz játékával.
Cimbalmos nap:
A Fonó Budapest Folk Fest Cimbalomnapján föllépő két külföldi cimbalomművész példája is mutatja ezt.
Giani Lincan Romániában született, de jelenleg Hollandiában él és alkot, ahol nagy divatja van a magyar cimbalomnak, zenéjében román cimbalomzenét és swinget elegyít. Marcel Comendant Moldáv származású, de ő jelenleg Szlovákiában él, és zenekarának a PaCoRa triónak a másik két tagja szlovák. A PaCoRa moldáv és szlovák népzenét vegyít dzsesszel. Ebben hasonlít az egyik legizgalmasabb és legfrissebb hazai formációra a Tárkány Művekre, amely Tárkány-Kovács Bálint vezetésével magyar népzenét és jazz muzsika kevercsét játssza, mégis a végeredmény egész eltérő hangulatú zene. Ezen a fantasztikus estén föllép még a magyar cimbalomzene és a magyar világzene nagy klasszikusa Balogh Kálmán is a Gypsy Cimbalom Banddel, balkáni és magyar dallamok izgalmas átdolgozásaival.
A program kiegészül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem két mesterkurzusával is, ahol az érdeklődők és a szakmabeliek megismerkedhetnek a koncert előtti napon délután Giani Lincan művészetével, a koncertek napján délután pedig Marcel Comendant muzsikájával és gondolataival a cimbalomról, és a cimbalmozásról.
Szólj hozzá!