Rendszerváltáson, tagcseréken, évtizedek koncertsorozatán, néha tragédián és nem utolsó sorban generációkon átívelő slágerek tucatjain vezetett az EDDA Művek útja, hogy Magyarország egyik legnagyobb rock-zenekara legyen.
Aligha akadhat az országban, aki ne ismerné milyen is „..minden sarkon, minden lépcsőn”, hogyan is állunk a „…kör közepén..”, vagy milyen aggyal „érkezünk éjjel”… No és persze, ki az az emblematikus frontember, aki húszéveseket megszégyenítő energiával vágja zsebre közönségét immár évtizedek óta.?! Pataky Attila megérkezése az 1974-ben még igencsak verbuválódó zenekarba meghatározó pillanat volt. A senkiével össze nem téveszthető hangú énekes, karizmatikus előadói tehetsége mellett szervezői képességeivel is kitűnt. Tudatossága, ötletei útján nyerte el a zenekar a nevét, stílusát, színpadi jelenléte és a saját, illetve szerzőtársakkal közös dalain keresztül pedig máig növekvő rajongótáborát. A 70-es évek útkeresése hűen tükröződött a megfelelő zenésztársak folyamatos keresésében. Kevés saját szerzemény híján a jobbára feldolgozás-dalokon alapuló koncertek mégis egyre népszerűbbé tették a zenekart. A legendás „bakancsos” EDDA '77 és '83 között egyenesen magyar zenetörténelmet írt. Slamovits István gitáros és dalszerző-társ ötletei nagyban meghatároztak egy egyedi védjegyet, mely Pataky karizmatikus előadásmódjával repítette a bandát az országos ismertségbe. Minden vidéki zenekar álma, hogy a fővárosi együttesek mellett érvényesülhessen, az EDDÁ-nak sikerült először.
A kor legnagyobb zenekaraival, a Piramissal, az Omegával, vagy a P. Mobillal állhattak egy színpadon, majd a saját budapesti koncertek is idővel ezreket kezdtek vonzani. Ez az időszak hozta meg az első nagylemezeket, amelyek máris több százezres példányban fogytak, megszülve olyan örök érvényű himnuszokat, mint a „Minden sarkon álltam már”, a „Kölyköd voltam”, az „Érzés”, az „Álmodtam egy világot” vagy „A Hűtlen”. Dalok, turnék határon innen és túl és a korszak végén egy új barátság Gömöry Zsolttal, aki '85-től máig a zenekar stabil megbízható billentyűse, hangszerelője és Pataky szerzőtársa. A 80-as évek közepétől újult erővel dolgozó Edda Művek folytatta a korra jellemző frissebb hangzással, de saját hagyományait követő, mély tartalmú, teli torokból énekelhető slágereinek gyártását. „A kör”, „Éjjel érkezem”, „Fohász”, „Gyere Őrült”, „Mi vagyunk a Rock”, „Szélvihar”, „Szellemvilág”, „Utolsóérintés”, „Elérlek egyszer”, hogy csak néhányat említsünk a 80-90-es évek közönség-kedvenceiből. Ekkorra az együttes már a magyar Rock-történelem megkerülhetetlen szereplője. Alapi Steve gitáros és Kicska László basszusgitáros hosszú tagcserék után találták meg szerencsére még hosszabb szakmai útjukat az EDDÁ-ban, de a „legfiatalabb” muzsikus, Hetényi Zoltán dobos is majd' 20 éve erősíti a csapatot. Hosszú, rögös utat kellett megjárni a zenekarnak, hogy immár évtizedek óta stabil felállásban zenélhessen közönségének elérve mindent, amiről egy zenekar csak álmodhat. Több mint 5 millió eladott album, 28 arany, 4 platina és 2 gyémántlemez, szakmai díjak és polgári kitűntetések, a fesztiválok nagyszínpadai no és persze a közönség szeretete által kitűntetett 4 évtized.
Ilyen ragyogó pályafutás kevés zenekarnak adatik meg. Az EDDA művek megküzdött a státuszért hogy a magyar zene egyik örök érvényű, megkerülhetetlen szereplője legyen.
Szólj hozzá!