„Szétszóródtunk, de ismét találkozni akarunk.” Havonta egyszer az erdélyi zenészek mindenkit, mint anno Erdélyben, szívesen látnak és hívnak.
19.00 Erdélyi írók klubja. Csender Levente irodalmi estje.
20.00 Erdélyi zenészek klubja vendég: ifj. Neti Sanyi
"Fölszállott a páva" adás utáni közös mulatság a versenyzőkkel!
Az udvaron kemencés lángos kóstoló!
Muzsikál az Erdélyi zenészek állandó zenekara: Major Levente, Szász József, Szász Lőrinc (Üsztürü), Papp István „Gázsa” (Gázsa Együttes), Kelemen László (Bodzafa, Ökrös), Pávai István (Bodzafa)
Házigazda: Babos Alpár
Az erdélyi táncházmozgalom a magyarországi ötlet átültetésével jött létre, két lényeges különbséggel: Ceausescu kommunista diktatúrájának sötét árnyékában és az akkori kulturális elzártságban utóvirágzó paraszti kultúra világítótornyának tövében született meg. Akkor még igazi lakodalmakban, igazi nagy prímások játszottak, és a székiek sem csak Kányádi halhatatlanná lett versében táncoltak „fekete-pirosban” a kolozsvári Posta téren. És, bár a szeku azonnal kitüntetett figyelmével, mégis, kerültünk legyen bárhova a világban, életünk meghatározó élménye lett az akkori „táncházas” lét.
Rendszeres adatközlő vendégek: Cilika Gyula, Harlet Ioan „Nucu”, Hodorog András, Csiszár Aladár, ifj. Neti Sándor, Kodoba Florin
Miért szeretnénk újra összekötni a táncházat az irodalmi élettel?
A hetvenes évek kibontakozó táncházmozgalma és a népinek nevezett írók csoportja egymásba fonódva, egymást támogatva erősítették jelenlétüket a magyar kulturális életben. Egyfelől Csoóri Sándor volt az, aki nyilvános kiállásával úgymond legitimálta a táncházmozgalmat, az írok népi kultúrára fogékony csoportja pedig kifogyhatatlan ihletforrásra lelt a népzene által megismert paraszti világban, valamint magukban a népdalszövegekben is. Az eredmény egy önálló költői nyelv lett.
Szólj hozzá!