Budapest 2013. Dec. 18. (19:30)

Klemperer-bérlet/4


Klemperer-bérlet/4

Lajtha László balettje először a Nemzeti Filharmonikusokkal
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op.77
LAJTHA: A négy isten ligete, op.38 – egyfelvonásos balett – VILÁGPREMIERE


Sergey Khachatryan – hegedű
Dénes István – karmester
M.Kecskés András – pantomimművész-koreográfus
Gobi Rita – táncművész-koreográfus
Samu Kristóf – táncművész
Wallner Ottó – videografikus
Galgóczy Judit – dramaturg-rendező, térkoncepció, látvány
 
A 20. század első felének egyik legjelentősebb magyar zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa volt a százhúsz éve született Lajtha László, és 50 éve elhunyt Lajtha László. Bár munkássága sok tekintetben rokon a nála egy évtizeddel idősebb Bartókéval és Kodályéval, saját utat járt be. Bámulatosan sokrétű tevékenységet folytatott hatalmas zeneszerzői életművet hagyva az utókorra. Évtizedekig tartó mellőzöttsége után valószínűleg még sokáig tart az a folyamat, aminek során elfoglalja az őt megillető helyet a magyar zenetörténeti kánonban. Ez a koncert is egy fontos lépés ehhez. Az 1943-ban komponált egyfelvonásos táncjáték, A négy isten ligete (Le bosquet des quatre dieux) azon alkotásainak egyike, amelyek még sosem hangzottak el ebben a formában, koreográfia nem készült ár, kottáját még nem adták ki. Most M.Kecskés András pantomimművész-koreográfussal közös produkcióban fedezhetjük fel Lajtha jellegzetesen eklektikus – nyugat és kelet zenéjéből egyaránt táplálkozó, de franciás színekben gazdag – stílusban írt zenéjét. A műsor első részében a zenetörténet egyik legnépszerűbb versenyműve hangzik el, Brahms Magyarországon 1879-ben, Joachim József által bemutatott kompozíciója. A művet az 1985-ben született Sergey Khachatryan szólaltatja meg, aki 15 évesen, minden idők legfiatalabbjaként  nyerte meg a Sibelius versenyt, később pedig az Erzsébet Királynő Verseny első helyezettje volt Brüsszelben.
 
 
BRAHMS: D-dúr hegedűverseny, op.77
Brahms egyetlen hegedűversenyét barátja, Joachim József, a 19. század egyik legnagyobb hegedűművésze számára komponálta. A mű 1878 nyarán – kora őszén, a Wörthi-tó melletti Pörschachban keletkezett, ősbemutatójára 1879 Újév napján került sor Lipcsében, a szerző vezényletével, Joachim szólójával. Brahms a darabot eredetileg négy tételesre tervezte, de ezt a szimfóniákra jellemző formakoncepciót  később elvetette. A végleges alakjában három tételes Hegedűverseny súlypontja a mű teljes terjedelmének mintegy a felét kitevő, mérsékelten gyors tempójú, szonátaformájú nyitótétel, amit a zeneirodalom egyik leghíresebb oboaszólójával kezdődő, poétikus Adagio és egy könnyedebb, táncos rondo-finale követ.
A kompozíció végső formájának, mindenekelőtt természetesen a hegedűszólamnak a kialakításában nagy szerepe volt Joachimnak, akinek a segítségét Brahms maximálisan igénybe vette – így a szólórészek technikai nehézsége alapján fogalmat alkothatunk a hegedűművész rendkívüli képességeiről is.  Az első tétel nagy kadenciájának megírását vagy improvizálását a zeneszerző a szólistára bízta. Azóta a mű számos előadója komponálta meg a maga kadenciáját, Fritz Kreislertől és Auer Lipóttól Nigel Kennedyig; a mai hangversenytermekben a leggyakrabban mégis a legelső, a Joachim által papírra vetett kadencia csendül fel. 
 
LAJTHA: A négy isten ligete, op.38 – egyfelvonásos balett (Le bosquet des quatre dieux)
Lajtha Lászlót (1892–1963) életében úgy emlegették Franciaországban, mint „a három nagy magyar” egyikét, azaz Bartók és Kodály mellett a legtehetségesebb és legismertebb magyar zeneszerzőt. Műveit nagy sikerrel játszották Párizsban, és 1955-ben – elsőként a hazai komponisták közül – a Francia Akadémia tagjává választották. E kitüntetésben – művészi és tudósi érdemei mellett – szerepet játszottak emberi kvalitásai is: kivételes jellemszilárdsága, a diktatúrákkal való bátor szembenállása. A négy isten ligete – mely három balettje közül a legkevésbé ismert – ugyancsak politikai állásfoglalásként, Adolf Hitler kigúnyolásaként született meg 1943-ban. Lajtha más eszközökkel is harcolt a nácizmus ellen: 1944 márciusától a nemzeti ellenállási mozgalomban fegyveres parancsnok volt, és önmagát veszélyeztetve számos üldözött zsidót mentett meg rejtekhely, illetve hamis igazolások biztosításával.  
 
Lajtha első két balettje, az 1937-ben nagy sikerrel bemutatott Lysistrata, valamint a szintén egyfelvonásos A négy isten ligete az ókori görög színműíró, Arisztophanész nyomán keletkezett. A komponista A négy isten ligete megírásának ötletével a klasszika-filológus írót, Révay Józsefet (1881–1970) kereste fel. Ahogyan Révay később visszaemlékezett, az arisztophanészi politikai vígjáték nyomán a „politikai balett” műfaját kívánták megteremteni, amellyel „tanítani és tudatosítani” akartak: „Megmutatni, mily nevetséges és aljas a buták diktatúrája: megmutatni nagyzolását, […] gyávaságát, a tömegek szolgalelkűségét, meghunyászkodását, a gerinctelenség tragikomédiáját.” Ám, mint Révaytól megtudjuk, ennél többről volt szó: „mi nemcsak a tündöklését, hanem a bukását is meg akarjuk eleveníteni az őrült demagógnak.” A balett „az Athén melletti Lykabetos-hegy babérerdejében” játszódik, ahol négy isten szobra áll. Két földi leány csábítására Zeusz és Hermész szobra megelevenedik. Aphrodité és Arész (a háború istene) is leszáll talapzatáról, hogy átadja magát a szerelem örömeinek, és az istenek helyébe hamarosan hatalomvágyó emberek lépnek. Zeusz jelvényeit Kleón, a demagóg athéni népvezér (Arisztophanész Lovagok című szatírájának figurája) veszi magára. Aphrodité felszarvazott férje fogságba ejti feleségét és a vele ölelkező Arészt. Zeusz helyreállítja az isteni rendet: kiszabadítja a szerelmeseket, s visszafoglalja trónját. A négy isten ligete virágba borul…
 
A tánckomédia bemutatása a II. világháború idején lehetetlen volt, a kommunista rezsim alatt pedig Lajtha nemkívánatos alkotóvá vált.  Az özvegy az 1970-es évek elején hiába tett erőfeszítéseket az operaházi bemutatóra vonatkozólag. Az elmúlt hét évtizedben nemcsak a mű színpadi bemutatója maradt el (mindezidáig koreográfia sem készült hozzá), hanem magát a zenei anyagot sem játszották. A teljes mű kottája máig kiadatlan. Készült belőle egy szvit, amit a Lajtha-tanítvány Ferencsik János mutatott be Budapesten, 1953-ban, ám ennek címe – II. szvit –, illetve tételeinek címe semmilyen utalást nem tartalmaz arra, hogy a mű négy tétele a kényes témájú balett kilenc tétele közül való. A szvitet az 1950-es évek végén már nagy sikerrel játszották szerte Európában.  - Solymosi Tari Emőke 
 
Galgóczy Judit Lajtháról
“Lajtha zenéjében ötvöződik a 20.század stiláris “globalizmusa”, a magyar népzene átkomponált ízei, akcentjei, az amerikai dzsessz nagyvárosi kavargása, és a klasszikus szimfonikus, európai gyökerű formaalkotás tökéletes ismerete és alkalmazása” .
 
 
Sergey Khachatryan – hegedű
Az örmény Sergey Khachatryan  a VIII. Nemzetközi Jean Sibelius versenyen Helsinkiben első díjat nyert, a verseny történetének legfiatalabb nyerteseként. 2005-ben Brüsszelben az Erzsébet Királynő Versenyen szintén első helyezést ért el.
A művész az 1740-ből származó Ysaye’ Guarneri hegedűn játszik, melyet a Nippon Zenei Alapítvány bocsát rendelkezésére. További információk www.filharmonikusok.hu, www.sergeykhachatryan.com
 
Dénes István – karmester
1977-ben végzett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Akadémián zeneszerzés-, karmester- és zongora szakon. 1977-től a Magyar Állami Operaház tagja. Sir Georg Solti ösztöndíjasaként Bécsben tanult. Művészi munkásságát Komor Vilmos-emlékplakettel ismerték el. Karmesterként Európa nagy koncertermeinek rendszeres meghívott vendége. Zenei munkásságának középpontjában a klasszikus, romantikus zene a modern zene a XX. század korai szakaszából. További információk: www.filharmonikusok.hu, www.istvandenes.eu
 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.

 

Szólj hozzá!


KoreaON 2024: az acapellától a fergeteges K-pop buliig

KoreaON 2024: az acapellától a fergeteges K-pop buliig

Idén 5 éves a KoreaON kulturális fesztivál, ami évről évre megújuló programsorozattal jelentkezik. Májusban a Comic Con vendégrendezvényeként...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Loreena McKennitt ismét elhozza Budapestre a kelta zene varázslatos világát

A többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző – 2004-ben megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett – 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat, március 24-én érkezik az MVM Dome-ba.

Koncz Zsuzsa az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Egyetlen alkalommal újra megjelenik nyomtatásban a PESTI EST

Április 4-én (...) kerül a mozikba a rendszerváltás körüli időszakot felelevenítő Kék Pelikan című film. A bemutató kampányának részeként a filmet forgalmazó JUNI11 Distribution életre kelti a kilencvenes évek és az ezredforduló legendás programmagazinját – írja a Magyar Narancs.

Új tagot keres a Szent Efrém Férfikar

Ha hiszed, ha nem, a férfikar bejelentett, főállású énekest keres. A félig-meddig családi zenekarból ugyanis kiszáll Bubnó Márk – őt egy különleges koncerttel búcsúztatják, az eseményt csatoltuk.
Új koncertek