A zene mágia, varázslat és asszociációk végtelen tárháza. A komponista lelkének érzékeny rezdülései, amelyek elkísérnek mélyből-magasba olykor a magasból-mélybe.
Két monumentális mű, keletkezésük mágikusan kapcsolódik egy ikonikus balettművész, Ida Rubinstein alakjához, aki többek között e két művel is áldozott a közösségi emlékezetnek.
Műsor:
Sztravinszkij: A tündér csókja – Divertimento
Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága, L124
Közreműködik:
Rendes Ágnes, Bódi Marianna, Kovács Annamária, Schöck Atala – ének
Ráckevei Anna – próza
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Szabó Sipos Máté)
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Vezényel: Kovács János
Sztravinszkij - A tündér csókja /Divertimento/: Ida Rubinstein, a „sudár, szép Aphrodité” a 20. század fordulóján balett-tánc művészetével újjai köré csavarta, majd leteperte a világot. A jómódú művésznő 1928-ban megbízta Igor Sztravinszkijt, hogy komponáljon balettet az akkor harmincöt éve elhunyt Csajkovszkij tiszteletére. Végeredmény: a tündér csókja. Sztravinszkij a műben szabadon használja Csajkovszkij zongoradarabjait és dalait – Andersen meséjének, a jégkirálynőnek a cselekményére építkezve. A darabban megvan a Csajkovszkijra jellemző szellemesség és báj, de közvetlen dallamidézetek nélkül. A virtuóz és táncos elemek finom neoklasszikus "fűszerezésben" jelennek meg. A darab váratlan, mint egy vicc csattanója.
Debussy - Szent Sebestyén vértanúsága, L124: A Szent Sebestyén Claude Debussy késői alkotóperiódusának nyitánya. A darab szövegkönyvét Gabriele d'Annunzio olasz költő jegyzi, misztériumjátéka különös módon vegyíti az ókeresztény vallásos misztikát a Krisztus működését követő első századok keleti Adonisz-kultuszával és az erotikával. Szent Sebestyén vértanúságának története d'Annunzio számára az extázis e három forrásából állt össze. Főhősét úgy ábrázolja, hogy a mártír egyidejűleg képviseli önmagát, a keresztre feszített Jézust és a szépséget megtestesítő, eltemetett és megsiratott Adoniszt. D'Annunzio az Orosz Balett egyik előadásán látta meg és fedezte fel magának Gyagilev egyik sztárját, Ida Rubinsteint. Az ő számára, ennek a rendkívül igéző, különös szépségű és sokrétű tehetséggel megáldott művésznek írta misztériumát. Koncertpódiumon leggyakrabban narrátorral interpretálják az előadást. A szövegmondó erősen kivonatolva, csak a legfontosabb momentumokra szorítkozva recitálja a textust. Debussy nem komponálta át d'Annunzio versét, hanem csak a zenét kívánó részleteket írta meg, hol zenekari számként, hol pedig szólóénekhangra vagy kórusra bízott vokális tételekként.
Kovács János: Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karmester, a Magyar Állami Operaház első karmestere, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó karmestere, kétirányú elfoglaltsága mellett nagy örömmel tesz eleget az olyan meghívásoknak, mint például a soron következő debreceni koncert.
Szólj hozzá!