A Magyar Állami Népi Együttes előadása a Kárpát-medence néphagyományait (néptánc, népköltészet, népzene) feldolgozó, a női princípiumot a figyelem középpontjába állító, a „rítusokat felemlegető” táncszínház.
A hajnal a napkelte időszaka, mely a várakozással teli éjszaka sötétje után minden nap megjelenik. A hajnal – amely örökké fiatal és halhatatlan, a végtelen lehetőségek hordozója – a remény egyetemes szimbólumaként vált kulturális emlékezetünk részévé.
A hold az éjszaka bolygója, a szépség, a fény jelképe, mely sajátos és különleges szerepet töltött be minden nép hitvilágában, így a magyarban is. Mágikus funkciója ciklikus váltakozásában rejlik, melynek révén kapcsolatba kerül a születéssel, a halállal, a párválasztással, a termékenységgel, a természet titkos erőivel.
Amíg a nap az erő, a teremtő férfi jelképe, a szellem megtestesítője, addig a hold mindig a befogadó, a szellemi helyett az anyagi világhoz kapcsolódó nőiség jelképe.
Az említett szimbólumok mindegyike közös képzetek eredménye. E szimbólumok – az elmúlt évtizedek drámai változásai ellenére, melyeket „kollektív emlékezetvesztésként” ír le a társadalomtudomány – a ma embere számára is képesek még jelentést hordozni.
A Hajnali Hold című előadás a hagyományos táncok régen elhomályosult szimbólumrendszerének, valamint az egyes mozdulattípusok és térbeli formák hajdani jelentésének felmutatására vállalkozik. Láttatni kívánja a rég elfeledett, egykori mögöttes értelmeket, a mélyebb jelentésrétegeket.
A Hajnali Hold a folklór nyelvezetéből inspirálódva szól a meghatározó női princípiumokról, a női lélekről, az ösztönök szintjéről, erről a sokszor titkos és érzéki világról. Alkalmat ad arra is, hogy a hold szemszögéből vizsgálva említést tegyen a napról, a férfi princípiumról. Felmutassa kötődésünket a múlthoz, viszonyunkat a jelenhez. Meséljen szerelemről, vágyakozásról, születésről és elmúlásról, a hétköznapokról éppúgy, mint az ünnepek profán vagy szakrális rituáléiról.
A Hajnali Hold a várakozás pillanata. A várakozásé – mielőtt felkel a Nap…
Közreműködnek: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, Dés András (hangfelvételről), Pál Lajos, Szengyel István meghívott zenészek
Szólót énekelnek: Herczku Ágnes, Hetényi Milán
A műsorban elhangzó szövegek eredeti gyűjtések és Mihályi Gábor írásai.
Zeneszerzők: Herczku Ágnes, Pál István „Szalonna”
Zenei szerkesztő: Pál István „Szalonna”
Koreográfusok: Furik Rita, Gera Anita, Mihályi Gábor, Orza Călin
Jelmeztervező: Furik Rita
Fény- és látványtervező: Kovács Gerzson Péter
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Zenekarvezetők: Pál István „Szalonna”, Radics Ferenc
Tánckarvezető: Kökény Richárd
Tánckari asszisztensek: Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Varga Péter
Művészeti vezető: Mihályi Gábor
Szólj hozzá!