Magyar életkép Erdélyből Őszi 4

Kodály Zoltán (1882-1967) 1910 és 1914 között – részben feleségével, Emma asszonnyal, illetve Bartók Bélával együtt – bejárta a Székelyföldet meg a bukovinai székely falvakat, és ott sok ősi magyar népdalt gyűjtött. Ez a népdalgyűjtő út fontos mozgatója volt a Székely fonó megszületésének. A darab helyszíne ugyanis egy falusi fonóházban játszódik Székely országban. A két főszereplő – a Háziasszony és Kérője – kényszerű elválása, végül boldog egymásra találása áll a cselekmény középpontjában. Maga a cselekmény a fonóház életének egymás mellé illesztett jeleneteiből, életképeiből szövődik. Sok bennük a játék, amit a fonómunkát végzők, továbbá a fonóház hívott és hívatlan vendégei játszanak el maguknak és a Háziasszony jobbkedvre derítésére saját ősi balladáik, dalaik, táncaik felidézésével.

Zelinka Tamás

..................................................................................................................................................................................

Műsor:
Kodály Zoltán: Székely fonó — koncertszerű előadás

Közreműködik:
Jakab Ildikó — szoprán, Vincze Klára — mezzoszoprán, Vörös Szilvia — mezzoszoprán, Böjte Sándor — tenor, Kálmán László — tenor, Szerdahelyi Pál — bariton, Musica Nostra Énekegyüttes (karigazgató:Mindszenty Zsuzsánna), Vass Lajos Kamarakórus (karigazgató: Somos Csaba)

Vezényel: 
Somos Csaba