Sorozatunk záró estjének műsora két ellentétes világot idéz meg: a hideg Északot és a forró, érzéki Dél világát. A hangverseny azonban elsősorban a hegedűről szól.
Sibelius Hegedűversenye egyike a hegedűverseny-irodalom legismertebb darabjainak, de a szólóhegedű hangja végigkíséri a mesebeli arab uralkodó bölcs feleségének történetét is. Finnország fontos helyszín Csaba Péter életében, valószínűleg ezért szenteli koncertünk első felét Jean Sibeliusnak, a finnek legnagyobb zeneszerzőjének. Finnország évszázadokig tartó idegen uralom alól szabadult fel a 19. század végén, és ebben a folyamatban nagy mozgósító erő volt Sibelius zenéje; a Finlandia c. szimfonikus költemény hazaszeretetről, harcról és győzelemről szól. A Hegedűverseny zenei karakterei egybevágnak azzal a képpel, mely bennünk él, ha a kemény, becsületes finnekre gondolunk. Rimszkij-Korszakov, a Novgorodból származó tengerésztiszt körülhajózta a világot, mielőtt elhatározta, hogy a zenének szenteli életét. A tengeri élmények, kalandok hatása alatt választotta új művének témájául az Ezeregyéjszaka varázslatos világát. A zenének itt szavakkal elmondható cselekménye is van, ennél azonban sokkal fontosabb az a légkör, a kegyetlenség és a szerelem harcának forrósága, amely úgy árad ebből a zenéből, hogy szinte a bőrünkön érezzük, miközben hallgatjuk.
Műsor:
J. Sibelius: Finlandia
J. Sibelius: d-moll hegedűverseny, op. 47
Ny. Rimszkij-Korszakov: Seherezádé
Közreműködik: Mark Bucskov (hegedű)
Vezényel: Csaba Péter
Szólj hozzá!