Bár nevéhez számos hangszeres, zenekari és színpadi mű fűződik, Michael Nymant a filmművészet tette igazán ismertté. Minimalizmusa keveredik a klasszikus nyelvezettel és a rock hatásával. Olyan kitűnő filmeknek volt hangszerelője, mint a legendás Peter Greenaway A rajzoló szerződése (1981) és a Z és két nulla (1985) című alkotása, valamint Jane Campion Zongoraleckéje (1993). Semmi meglepő nincs tehát abban, ha az első világháború kitörésének századik évfordulójáról hatalmas vizuális és zenei freskóval készül megemlékezni.
A War Work különböző helyszíneken, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban készült korabeli archív felvételekre támaszkodik. Michael Nyman mindent felelevenít, ami feledésbe merült: az ismeretlen katonákat - egyszerű testeket, személyazonosság nélkül -, vagy azokat, akik a háborúban eltűntek - személyazonosságokat test nélkül. Így visszanyúl a dadaista mozgalom eszméihez, amikor a csataterek adták az inspirációt és az abszurd szókincset. Nyman más forrásból is merít: nagy hatást gyakoroltak rá az egyik első német expresszionista, az 1915-ben a fronton meghalt August Stramm szívbemarkoló szövegei.
A Cité de la musique (Párizs), a La Comète (Châlons-en-Champagne), a L'Arsenal (Metz), a Kölni Filharmónia és a Művészetek Palotája Budapest közös produkciója
Rendező: Művészetek Palotája
Szólj hozzá!