Verses-zenés sanzonest a 100 éve született Edith Piaf emlékére, melyben közismert és közkedvelt Piaf-dalok és kevésbé ismert sanzonok elevenítik fel Párizs és a Montmartre hangulatát.
Kárász Eszter - ének
Pagonyi András - harmonika
Veér Csongor - hegedű
Soós Márton - nagybőgő
Nemes Janó - klarinét
„Egy nő kiáll a színpadra, egyszerű fekete ruhában, kicsi és törékeny. Megszólal a zene és a francia dal a lélekig hatol. Csak a nekrológokból és tanulmányokból tudhatjuk meg, hogy magáról énekelt. Ő volt Edith Piaf. Kárász Eszter pont arra tesz kísérletet, hogy bemutassa őt. De nem ő válik Piaffá, hanem Piaf üzeneteit keresi magában. Megrendítő előadás. Újra éled a sanzon. A zene, a francia nyelv és Kárász Eszter olyan egység, amelynek minden atomja igaz és ebben az olcsó szórakoztatással teli világban igazi lélek-felszabadítás mindenkinek, aki erre az órára nem sajnálja az időt.”
(részlet Tucker András kritikájából)
Szólj hozzá!