A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája közös produkciója - Művészeti vezető: Fischer Iván
Vezényel:
- Kovács János
Közreműködők:
- MR Szimfonikusok
- Budapest Bábszínház
- Stravinsky: A tűzmadár
A tűzmadár című táncjátékát Stravinsky Gyagilev balettegyüttese számára írta. A szövegkönyv alapját egy orosz mese képezi. A gonosz varázsló Kascsej király birodalmában fogva tartja a hercegnőket. A cárevics vadászat közben elfogja a tűzmadarat, de vergődő könyörgésének engedve megkegyelmez neki. A tűzmadár jutalmul egy tollát nyújtja neki, amellyel veszély esetén a herceg segítségül hívhatja őt. Az éjszaka leple alatt a fogva tartott hercegkisasszonyok Kascsej kertjében, az aranyalmafa alatt táncolnak, amikor a herceg megpillantja szíve választottját. Kascsej uralmának a herceg a tűzmadár segítségével vet véget. Így válik a tűzmadár a halálon győzedelmeskedő élet madarává.
A darab az 1910-es párizsi bemutatón óriási sikert aratott, és azonnal meghozta a világhírt a fiatal zeneszerző számára, aki a táncjátékból később zenekari szvitet komponált, amelyet kétszer is átdolgozott. A mű jól mutatja a Stravinsky korai korszakának stílusát meghatározó hatásokat. Részben mestere, Rimszkij-Korszakov briliáns hangszerelési technikáját követi, részben átveszi a francia impresszionisták festői és merész hangzásait, s zenéjén az orosz népzene hatása is érződik. Stravinsky zenéje a mese hangulatához igazodik. Alapvetően kétfelé bontja a cselekmény zenei bemutatását, a tűzmadár és Kascsej is önálló zenei karaktert kap. Kascsej elvarázsolt kertjének zenéjében - a mű bevezető részében - a mélyebb hangregiszterű fagott és vonósok szólamaitól kúszik felfelé a dallam, egyre feljebb, klarinétok, rézfúvósok jelennek meg a hangzást erősítve, s felhangzik a híres üveg-glissando effekt a hegedűkön.
(Forrás: Pándi Marianne: Hangversenykalauz)
Szólj hozzá!