A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája közös produkciója - Művészeti vezető: Fischer Iván
Stravinsky-maraton - Olasz szvit; Concertino; Szeptett
Vezényel:
- Dubóczky Gergely
Közreműködők:
- Perényi Miklós
- gordonka
- Perényi Benjámin
- zongora
- Budapesti Fesztiválzenekar
- Stravinsky: Olasz szvit (a Pulcinellából)
- Stravinsky: Concertino
- Stravinsky: Szeptett
- Stravinsky Pulcinella című táncjátéka nem csak a komponista életművében jelez fordulatot: a zenetörténészek a modern zene történetében is határkőnek tekintik: a neoklasszicizmus kezdetét is ettől számítják. 1919-ben az immár világhírű zeneszerző figyelmét Gyagilev hívta fel Pergolesi életművére. Stravinsky tanulmányozni kezdte az olasz muzsikus műveit, és különböző tételeiből táncjátékot komponált, amely a régi nápolyi commedia dell'arte alakjait és színpadi helyzeteit eleveníti fel. A Pulcinellából 1922-ben szvitet is komponált, amely azóta is állandó sikerdarabja a hangversenytermeknek. Olasz szvitjében pedig a balett tételeit "hasznosítja újra". Az Olasz szvit első változatát 1925-ben hegedűre és zongorára készítette, majd 1932-ben világhírű honfitársa, Gregor Pjatyigorszkij számára írta a csellóváltozatot, mígnem 1933-ban a hegedűs Samuel Dushkin számára még egyszer - utoljára - átdolgozta a szvitet. Pergolesi zenéjének bája és Stravinsky stílusának pikáns, ironikus hangja egyedülállóan élvezetessé teszi az Olasz szvitet, amely egyébként a Stravinsky-életmű egyetlen csellóra és zongorára írott darabja.
Az 1915-16-os évadban a Flonzaley-vonósnégyes mutatta be Stravinsky Három darab vonósnégyesre című művét. A kvartett primáriusa, Alfred Pochon ezután javasolta a zeneszerzőnek, komponáljon további kvartetteket. A nyarat Stravinsky első felesége társaságában a bretagne-i Carentec-ben töltötte, ahonnan bosszús levelekben számolt be barátjának, Charles Ferdinand Ramuznek (A katona története szövegírójának), hogy szállása előtt az emberek nem átallanak kora hajnaltól kezdve hangosan énekelni, amitől ő sem aludni, sem komponálni nem tud. Hogy mégiscsak tudott komponálni, jól mutatja az egytételes Concertino, amelynek kottáját ősszel sikerrel leszállította a kvartettnek, és amelyet 1952-ben egy tizenkét hangszerből álló együttesre hangszerelt meg.
A klarinétra, kürtre, fagottra, zongorára, hegedűre, brácsára és gordonkára irt Szeptett 1953-ban keletkezett, bemutatójára 1954 januárjában, Dumbarton Oaks-ban került sor, a zeneszerző vezényletével. Ebben az időben Stravinsky már megismerte és elsajátította Webern kompozíciós eljárását, és részben a szeriális technikát. A Szeptett szeriális kidolgozásmódja ellenére tonális mű, hangneme A-dúr.
Szólj hozzá!