Kéthetente szerdán folytatódik az Utolsó óra program egy új, holokauszt gyűjtéssel.
Zsidó és cigány népzene a Kárpát-medencéből
Koncertsorozat a Fonó Budai Zeneházban, a Magyar Holokauszt Emlékév programja
A Hagyományok Háza a Magyar Holokauszt Emlékév szellemében tíz alkalmas koncertsorozatot hirdet. A Fonó Budai Zeneházban szeptembertől kéthetente egy-egy zenekar lesz a vendégünk Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Magyarország területéről. A sorozat a Fonó Budai Zeneházban lezajlott Utolsó Óra program (1997-2001) keretében fellépő hagyományőrző zenészekből válogat, és olyan népzenészeket mutat be, akiknek munkásságában jelen van a zsidó és cigány népzenei hagyomány, illetve akiknek repertoárjában fellelhetőek a holokauszthoz, a cigánysághoz vagy a zsidósághoz kötődő énekek, hangszeres dallamok. Reményeink szerint a koncertek során megszólaló zsidó és cigány dalok összekötik a múlt emlékeit a jelen élő kultúrájával, segítik az emlékezést, ugyanakkor élő bizonyítékai a népzene folytonosságának, továbbélésének.
A koncerteket táncház követi, ahol a népzene egyik legfontosabb funkcióját is betöltheti: a tánc alá szól, ahogy az a régi faluközösségek táncalkalmain is szokás volt.
A programsorozat/koncertsorozat a Miniszterelnökség Civil Alap – 2014 támogatásával valósult meg.
(http://holokausztemlekev2014.kormany.hu/civil-alap-2014)
A sorozat nyitókoncertje 2014. szeptember 10-én lesz a Fonó Budai Zeneházban.
Csernavec Jóska és zenekara, Técső, Kárpátalja
A hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó banda a Tisza felső szakaszán fekvő hajdani koronaváros, Técső és környékének legismertebb zenekara. A vidék zenei hagyományait mindannyian elődeiktől tanulták. Változatos repertoárjukban a rendkívül erős interetnikus hatások miatt szerepelnek környékbeli román, cigány, zsidó, orosz és magyar dallamok is. Hangszereik a hegedű mellett a bajan, vagyis a gombos harmonika, a nyakba akasztható kiscimbalom és a cintányérral felszerelt dob. A técsői zenészek a mai napig rendszeresen játszanak lakodalmakon, temetéseken és a ruszin lakosság egyéb jeles ünnepein, pl. az állatok kiterelésének ünnepén, a „bika napján”, vagy birkanyíráskor, karácsonykor, névnapokon.
Mihai Emil, Buza, Mezőség, Erdély
Mihai Emil 1958-ban született a mezőségi Buza községben, és már fiatalon megtanult hegedülni, megismerte a vidék hagyományos repertoárját. Rendszeresen muzsikált lakodalmakban, egyéb jeles ünnepekkor, játékát több gyűjtés őrzi. Mivel már több évtizede Szamosújváron él, ezért a Tóvidékre jellemző repertoárja jelentősen bővült az erdélyi városokban is népszerű román és cigány dallamokkal. Az Utolsó Óra gyűjtések során 1998-ban velük készült felvételeken még ketten hegedülnek, mára azonban a buzai prímások közül már csak ő maradt életben.
gedni.
Szólj hozzá!