„A magyar jazz,egyik legizgalmasabb reménységeként egészen fiatalon felfedezett szaxofonos, Tóth Viktor igen hamar kialakította saját stílusát, melyre komoly hatással volt Ornette Coleman játéka. Orbán György nagybőgőssel, Szakcsi Lakatos Béla több zenekarának alappillérével és a híres cimbalmossal, Lukács Miklóssal olyan dobos nélküli, nyitott, lírai formációt kínál, melyben játékának melegsége Lee Konitzot idézi.
Lukács szerepe lehetne akár a zongoristáé is, de hangszerének speciális hangszíne a triónak egyfajta fedett atmoszférát ad, s az a képessége, hogy ritmikus dallamot játsszon, felszabadítja a bőgőst, akinek így zseniális monológokra is lehetősége nyílik. Vélhetnénk, hogy a cimbalom csupán magyaros patinát ad egy meglehetősen hagyományos jazzhez; a mindig plasztikus játékú Lukács azonban szerencsére elkerüli, hogy bármilyen world music kísértésnek tegye ki Tóth Viktor hangszíneinek széles spektrumát.”
Franpi Barriaux - CitzenJazz
Tóth Viktor - szaxofon
Lukács Miklós - cimbalom
Orbán György - nagybőgő
Szólj hozzá!