Az 1986-ban alakult Tükrös Zenekar tradicionális magyar népzenét játszik a vonószenekarok hagyományos felállásában, olykor cimbalommal kiegészülve.
1996 óta megjelenő lemezeinek sajátos vonása, hogy egy-egy tájegységre koncentrálnak. Kitüntetett helyen szerepelt köztük a 2000-ben megjelent Szatmári népzene az 1900-as évekből, mellyel elnyerték a Magyar Művészeti Akadémia arany oklevelét. A mi Mezőségünk 2008-ban látott napvilágot, a legjobb mezőségi (magyarpalatkai, magyarszováti, széki, bonchidai, nagysajói, visai, kolozsi) cigánybandák előtt hajtva fejet. A Tükrös Zenekar tagjai számára ugyanis a Mezőség zenéje tette meghatározó élménnyé a népzenét, azzal szembesítve a muzsikusokat, hogy az ottani falusi bandák muzsikájának „szépsége, ereje és dinamizmusa a feldolgozás szándéka vagy a műfajok keverése nélkül is képes nem mindennapi élményt nyújtani a hallgatóságnak.”
A zenekar ennek a hagyománynak a továbbadását tűzte ki céljául - és ezt valósította meg harmincéves pályafutása során. Legújabb albumuk a Maros és Küküllők vidékének legszebb dallamait gyűjtötte csokorba Erdők, vizek zenéje címmel. A CD egyrészt a helyi adatközlők és mesterek (többek közt Csiszár Aladár, Gáspár Béla és Rácz Albert) előtt tiszteleg, de a természetközeli életmód eltűnésének veszélyére is felhívja a figyelmet.
Szólj hozzá!