Hang-szer-szám - Utazás Symphoniába: Vonósok
A sorozat főszereplői a zene „szerszámai” – a hangszerek. Velük ismerkedhetnek meg a hallgatók autentikus élőzene által, az azt megszólaltató szakértő muzsikusok segítségével.
Vonósötös
Közreműködik:
Homoki Gábor, Molnár Zita – hegedű,
Dráfi Kálmán – mélyhegedű,
Czvik Ildikó – gordonka,
Budai Krisztián – nagybőgő
Műsorvezető: Fazekas Gergely
Ebben a félévben a klasszikus szimfonikus zenekar hangszereinek birodalmába teszünk utazást. Az expedícióhoz csatlakozó gyerekek megismerkedhetnek a zenekarral és annak legfontosabb hangszercsoportjaival.
Vonósoknak nevezzük azokat a hangszereket, melyeken a hangokat húrok dörzsölése által keltett rezgés hozza létre. A dörzsölés vonóval történik, de vonós hangszerek húrjait pengetéssel is meg szokták szólaltatni. A klasszikus zene és a szimfonikus zenekar jellemző hangszínét és legszámosabb hangszercsoportját a vonós hangszerek adják. A hegedű, illetve a vonós hangszerek kialakulásának folyamata az őskorig nyúlik vissza. Az első húros hangszer feltehetőleg a rugalmas íj lehetett, amelyen a megfeszítés változtatásával különböző magasságú hangokat tudtak képezni. A hegedű mai formája hosszú fejlődés eredményeként, a 15. század környékén alakult ki. Alapvető alkotóelemei a kávarendszer (oldalak), a boltíves elő- és hátlap, a csigában végződő nyak, a fogólap, a láb és a kulcsok. Formája, arányai, amelyeket az aranymetszés szabályai alapján terveztek, olyan tökéletesek lettek, hogy mind a mai napig ugyanezt a konstrukciót használják, szinte változatlan formában.
„Ha Isten, mint mondják, a maga képére teremtette az embert, akkor bízvást állíthatjuk, hogy az ember saját képére alkotta a hegedűt, helyesebben a nő képére, mert a hegedű gyönyörű istennő.” (Yehudi Menuhin)
Szólj hozzá!