Fikret Amirov (1922-1984) zeneszerzői munkásságára nagy hatással volt az azerbajdzsáni népzene, mellyel egy új műfajt, az improvizációs jellegű szimfonikus makámot teremtette meg.
Uzeyir Hacibeyli (1885-1948) azerbajdzsáni zeneszerző, zeneművész, tudós, publicista, drámaíró, pedagógus, a modern zenei művészet és a nemzeti opera megteremtője volt hazájában. „Koruglu” c. operáját, amelyből a címszereplő áriája lesz hallható, 1937-ben mutatták be Bakuban, „Sevgili canan” c. dala világszerte népszerű románc.
Francesco Cilea (1866-1950) olasz zeneszerző 1897-ben komponálta Az arles-i lány (L`Arlesiana) c. operáját, amelynek kezdeti sikerében döntően szerepe volt Caruso szenvedélyes közreműködésének. Napjainkban a dalműből többnyire csak Federico románca hallható.
Robert Schumann (1810-1856) a-moll zongoraversenyének magánszólamát az 1846. január 1-jei lipcsei bemutatón Clara Schumann játszotta. Ez a mű azóta a zongorairodalom egyik legszebb és legvonzóbb darabja, amely egyesíti a szenvedélyt, a lendületet, a bájt és a bensőséges költészetet. „A muzsika egy szép lélek kisugárzása; hangozzék fel közönség előtt, vagy csendben és magányban, mindegy; az a fontos csak, hogy mindig a szép lélek nyilatkozzék meg benne.”
Amikor Pjotr Iljics Csajkovszkij (1840–1893) 1893 februárjában írni kezdte h-moll szimfóniáját, egy olyan „Program-szimfónia” terve foglalkoztatta, amely „mindenki előtt titok kell, hogy maradjon – hadd törjék a fejüket… A program teljességgel szubjektív, és sétáimon, amikor fejben komponálok, nemegyszer keservesen sírnom kell.” A műre aggasztott és találó „patetikus” jelző testvérétől, Mogyeszt-től származik, de egy nem sokkal a 6. szimfónia befejezése után megjelent „Requiem” c. verset olvasván maga a szerző is elismerte, hogy „voltaképpen ezt mondja el az én szimfóniám is.” A Szentpétervárott megtartott bemutató után nem sokkal Csajkovszkij meghalt, mert forralatlan vizet ivott és elkapta a kolerát. Bár az állítólagos öngyilkosságra vonatkozó feltételezéseket az utóbbi években megcáfolta a szakirodalom, ennek ellenére tagadhatatlan, hogy a nemzetközi népszerűségének tetőpontján álló szerző a komponálás idején boldogtalan és depressziós volt: „Roppant rejtélyes hangulatban vagyok – úton a sír felé. Időnként úgy érzem, szétmorzsolja lelkemet a bánat, de ez nem az a fajta szenvedés, amelyből új életakarás árad. Helyette van benne valami reménytelen, végérvényes…”.
Zelinka Tamás
..................................................................................................................................................................................
Műsor
Fikret Amirov: Azerbajdzsán szvit — részlet
Uzeyir Hacibeyli: Koruglu — Koruglu áriája
Uzeyir Hacibeyli: „Sevgili canan”
Cilea: L’arlesiana — Federico románca
Schumann: a-moll zongoraverseny, op. 54
Csajkovszkij: 6. (h-moll) szimfónia, op. 74
Közreműködik
Azer Rza-zadef (Azerbajdzsán) — tenor, Balázs János — zongora
Vezényel:
Jelcin Adigezalov (Azerbajdzsán)
Szólj hozzá!