Weiner–Szász Kamaraszimfonikusok
Régi és új, szent és profán:Telemann, Britten, Grieg.
Műsor:
TELEMANN: Karácsonyi concerto
Ich weiß, daß mein Erlöser lebt – kantáta
BRITTEN: Simple Symphony (gyermekkori témákra)
Villanások – dalciklus Rimbaud verseire
GRIEG: Holberg korából – szvit régi stílusban
Közreműködik:
SOMOGYI PÉTER, hangversenymester
MEGYESI ZOLTÁN, ének
A műsorról:
GEORG PHILIPP TELEMANN (1681–1767)
1705-ben Promnitz gróf kozmopolita udvarába, Sorauba (ma Żary, Lengyelország) szerződött. Plessbe (ma Pszczyna) és Krakkóba tett utazásai során találkozott a sziléziai lengyel népzenével, amely nagy hatást gyakorolt művészetére. G-dúr concertó-jában ottani tánczenét és – a betlehemi pásztorokhoz kötődő – pasztorált egyaránt felhasznált, ezért „lengyel” művét „karácsonyi” néven is emlegetik.
Ich weiss, dass mein Erlöser lebt (Tudom, hogy Megváltóm él) című templomi kantátáját 1725-ben írta húsvét vasárnapjára. Műve bensőséges hangulatához nagyban hozzájárul a kamarazenei hangszerelés. Mindaddig Bachnak tulajdonították és BWV 160 jegyzékszámot viselt, amíg 1950-ben két XVIII. századi kottapéldány egyértelművé nem tette Telemann szerzőségét.
BENJAMIN BRITTEN (1913–1976)
1933-ban már képzett komponistaként egy füzetben rábukkant 9 és 12 éves kora között írott szerzeményeire. Nyolc téma (a legtöbbjük tánc) annyira megtetszett neki, hogy kidolgozta és páronként összekapcsolta őket. A tételeknek játékos, alliteráló címet adott (magyar fordításban: Bombasztikus bourrée, Pajkos pizzicato, Szenvedélyes sarabande, Furfangos finálé). Az egyszerűségében megkapó Simple Symphony-t szeretett brácsatanárnőjének ajánlotta.
Arthur Rimbaud számára Charleville nyárspolgári beszűkültsége után London maga volt a szabadság. Lenyűgözte az angol nagyváros műszaki, társadalmi fejlettsége. Alig 19 éves volt, amikor 1872/73-ban a Les Illuminations látomásos prózaverseit írta. Britten is új irányt vett, amikor 1940-ben angol szerző létére francia szöveget zenésített meg, maga összeállítva a librettót. Kongeniális műve mára az egyik legkedveltebb XX. századi dalciklus lett.
EDVARD GRIEG (1843–1907)
norvég zeneszerző a XVII-XVIII. század fordulóját, Ludvig Holberg – az élete nagy részében Koppenhágában élő, s a dán színházi kultúrát is megalapozó honfitársa – korát idézi meg régi stílusú szvitjében. Az „Észak Molière”-jének is nevezett drámaíró születésének 200. évfordulójára, 1884-ben komponálta zongorára. Egy évvel később maga készített belőle vonószenekari átiratot. Műve a zenei historizmus egyik gyöngyszeme.
Szólj hozzá!