LISZT FERENC (1811–1886) az Angelust eredetileg zongorára írta a Róma melletti Tivoliban, ahol sok nyarat töltött az 1870-es és az 1880-as években. A Vándorévek-sorozat harmadik kötetének első darabja. Egyetlen vonósokra írott műveként kvartett-átiratot készített belőle.
Ezt angol tanítványa, Walter Bache nagybőgőszólammal egészítette ki, hogy vonószenekarral is előadható legyen. Ebben a formában hangzott el Angliában az odalátogató 75 éves Liszt tiszteletére 1886 áprilisában.
CLAUDE DEBUSSY (1862–1918). A hárfa felépítése Kr. e. 1500 óta lényegében alig változott, míg az 1800-as években előbb Sébastien Érard pedálrendszere, majd Gustave Lyon kromatikus hárfája meg nem jelent. Utóbbi gyártója, a Pleyel cég, terméke népszerűsítése céljából 1904-ben felkérte Debussyt, hogy írjon darabot e hangszerükre. A Két táncot, még abban az évben bemutatták Párizsban. Érard sem maradt tétlen, ő Ravelt kérte fel – de ez már egy másik történet.
ELIAS PARISH ALVARS (1808–1849) angol hárfaművész, zeneszerző. Tízéves korától élete végéig koncertezett, Stockholmtól Konstantinápolyig Európa-szerte fellépett. 1833-ban Budapesten is járt. Bécsben élt, a nyarakat Nápolyban töltötte. Kora legkiemelkedőbb hárfása volt és máig hatóan megújította a hárfajáték technikáját. Berlioz „a hárfa Lisztjé”-nek nevezte. Op.34-es e-moll hárfa-concertinóját Viktória királynőnek, op.83-as Szerenádját Esterházy grófnőnek, op.90-es g-moll zongoraversenyét Lisztnek ajánlotta.
JOHANNES BRAHMS (1833–1897) 1859-ban Clara Schumannhoz írott egyik levelében megemlíti, hogy egy szeptetten dolgozik. Valószínűleg ez volt az őse a B-dúr szextettnek, melyet a következő évben fejezett be. Az 1860-as hannoveri bemutató vezérhegedűsével, Joachim Józseffel közösen véglegesített kotta két évvel később jelent meg. Érzelemteli dallamossága és szenvedélyes concertáló jellege folytán Brahms egyik legkedveltebb kamaraműve lett és zenekari előadásban is gyakran elhangzik.
Közreműködik:
SOMOGYI PÉTER, koncertmester
BÁBEL KLÁRA, hárfa
Műsor:
LISZT: Angelus! Ima az őrangyalokhoz, S.378
DEBUSSY: Két tánc – szent és profán, L.103
PARISH: Hárfa-concertino, op.34
BRAHMS: B-dúr („Szerenád”) vonósszextett, op.18
Szólj hozzá!