- Csajkovszkij: VI. (h-moll, "Patetikus") szimfónia, op. 74
- R. Strauss: Hősi élet - szimfonikus költemény, op. 40
Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikusok története valóságos regény, és lassan öt évtizedes múltra tekint vissza. Az Indiában született, de pályáját Bécsben kezdő dirigenst a zenekar 1968-ban fogadta zenei tanácsadóvá, majd 1977-ben zeneigazgatóvá nevezték ki, 1981-ben pedig az örökös zeneigazgató címet adományozták neki. A hetvennyolc esztendős, a hollywoodi Walk of Fame csillagai között is szereplő Mehta az egyik legismertebb és legfoglalkoztatottabb dirigens, jó fél évszázada a világ élvonalába tartozik. Zene, lélek és emberség kapcsolódik össze személyében, munkásságában, nevéhez a beethoveni-mozarti testvériség szellemében több jelentős humanitárius és jótékonysági akció is fűződik. Az Izraeli Filharmonikusokból és a Bajor Rádió Zenekarából összeállt óriás zenekarral szólaltatta meg Mahler II. (Feltámadás) szimfóniáját a buchenwaldi haláltábor mellett 1999-ben, tíz évvel később pedig Izraelben élő fiatal arab muzsikusoknak indított átfogó oktatási projektet három városban.
A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe tavaszi koncertje után mindössze hat hónappal tér vissza, azzal a stílussal, amely talán a legjobban illik hozzá, és amelyben utánozhatatlan: a nagyromantika két elementáris erejű remekművét vezényli. Csajkovszkij egyik utolsó alkotása, az 1893-ban írt VI. szimfónia titkos programot rejt magában szenvedélyről és szenvedésről, életről és halálról. A koncert második részében megszólaló mű, a Hősi élet - mint műfaja is jelzi - nyíltan vállalja és jeleníti meg programját. Richard Strauss 1899-ben bemutatott, szintén önéletrajzi vonatkozású szimfonikus költeménye a maga idején a legnagyobb szabású egytételes kompozíciónak számított.
Rendező: Művészetek Palotája
Szólj hozzá!