A kultúra nélkül nem kecmergünk ki a covidból

2021/01/27  ·   Karanténban a világ   ·  koncert.hu

Átfogó felmérést készített a kulturális és kreatív szektorról az európai közös jogkezelők szervezete, a kedden publikált tanulmányt az Artisjus tett közzé. Többek között azt is megállapítják benne, hogy a két szektor az európai gazdaság egyik motorja, kulcskérdés az újraindítása.

 João Luccas Oliveira fotója a Pexels oldaláról

A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Megjegyzik, hogy miközben az öt legnagyobb piac, vagyis Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69%-áért, aközben a legmagasabb növekedést éppen a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44% között.Ennek az egyik oka az, hogy itt a CCI szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10%-át adja, szemben az összeurópai 4%-kal.

Az anyaggal azt az üzenetet próbálják eljuttatni a döntéshozókhoz – ha már eddig nem jöttek rá –, hogy kulturális és kreatív szektor együttese (CCI) nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között: 2020 előtt az európai gazdaság motorja volt!

Már az is beszédes adat, hogy összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar (12,1 millió fő), a turizmus (10,7) és a közlekedés, szállítmányozás (10,3) haladta meg. A foglalkoztatottság is folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2013 és 2019 között nagyjából 700 ezer új munkahely jött létre szektoron belül.

De persze a pénz beszél, és mondja is, hogy 2019-ben az ide tartozó iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta. Hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparnak, a mezőgazdaságnak vagy a vegyiparnak.

Növekedés, beruházások, innovatív megoldások, kiváló alkalmazkodóképesség, pénz – ez volt egészen 2020-ig...

A szektoron belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90%-os a visszaesés), ezután jön a zene (76%) és a vizuális művészetek (38%). (Mindössze a videojátékipar tudott némi, 9%-os növekedést elérni).

Nem csak az elmaradt színházi és mozielőadások, koncertek, fesztiválok, bezárt múzeumok, leállt forgatások stb. által előidézett közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak: több különböző, hosszú távú hatás akadályozza majd a gyors kilábalást.

Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása megnöveli majd a költségeket; erre egy konkrét példa, hogy az audiovizuális területen az első lezárások feloldása után a gyártási költségek 10-30%-kal emelkedtek meg. Csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke is.

Mindezek ráadásul azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba és a kockázatos tevékenységekbe fektetni, aminek az új, feltörekvő tehetségek láthatják a kárát leginkább, ami pedig az egész szektor versenyképességére kihat. További súlyos probléma a munkaerő elvándorlása – beleértve azokat a kulturális dolgozókat, akik a járvány idejére kerestek maguknak más munkát, de aztán maradnak az új területen.

A tanulmány megjegyzi, hogy a régió több országában tovább nehezítette az iparági szereplők dolgát, hogy a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket.

A talpra állás három nagy kihívása közül a legfontosabb a finanszírozás (részesülés a helyreállítási alapokból, hitelgarancia, a kulturális infrastruktúra fejlesztésének támogatása, szektorspecifikus biztosítási formák, munkaerő-támogatási programok a CCI szektor sajátos foglalkoztatási formáira, struktúráira alkalmazva stb.)

A másik kettőről az Artisjus oldalán olvashattok, nem kevésbé fontosak, mint az első, de ebben a helyzetben azért mégis csak ez lenne a legfontosabb és a legsürgetőbb.

 

A könnyűzene is a magyar kultúra része

 

Most akkor számít vagy sem, hogy elmarad(hat)nak a fesztiválok?

 

Az élő zenei piac összeomlott

 

A magyar zenészek az élőzenés fellépésekből szerzik jövedelmük több mint 60 százalékát

 

 

 

 

kulturális szektor, kreatív szektor, válás, CCI, Artisjus, tanulmány, zeneipar, szórakoztató ipar, támogatás, GDP, gazdaság, munkavállalók

 

 

Szólj hozzá!


A Bujtor István Filmfesztivál is elköltözik

A Bujtor István Filmfesztivál is elköltözik

A héten ez már a második költözködős-fesztiválos hírünk, a másik a cikk végén. Másfél évtized után Balatonszemesről Keszthelyre teszi át...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Loreena McKennitt ismét elhozza Budapestre a kelta zene varázslatos világát

A többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző – 2004-ben megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett – 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat, március 24-én érkezik az MVM Dome-ba.

Koncz Zsuzsa az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Az Oasis debütáló lemezét hozza el Liam Gallagher a Szigetre

Újabb fellépőket jelentett be a Sziget. A most közzétett majd' 50 előadó között szerepel Liam Gallagher, generációjának egyik legsokszínűbb és legsikeresebb előadója, az idénre új albumot is ígérő Halsey, a 8 Grammy-t birtokló Skrillex, a 21. század egyik legkiemelkedőbb pop’n’soul énekesnője, Janelle Monáe, az idei Brit...

Kalóztól kongáig: öt jó koncert a közelgő Budapest Ritmo fesztiválon

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló Budapest Ritmo idén is igazi zene csemegékkel szolgál. A már bemutatott fellépőkön kívül – link a cikk végén – további ajánlatokat teszünk régi/új izgalmas előadók felfedezésére.
Új koncertek