A tanulmány többször kitér Közép-Kelet-Európa sajátosságaira. Megjegyzik, hogy miközben az öt legnagyobb piac, vagyis Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia volt felelős a szektor teljes forgalmának 69%-áért, aközben a legmagasabb növekedést éppen a közép-kelet-európai régió mutatta fel a 2020 előtti időszakban. A járvány hatására viszont éppen itt volt a legnagyobb visszaesés is: a régió különböző országaiban 36-44% között.Ennek az egyik oka az, hogy itt a CCI szektoron belül az európai átlagnál nagyobb súlyt képviselnek a leginkább érintett előadóművészetek. Magyarországon például ez a szektor 10%-át adja, szemben az összeurópai 4%-kal.
Az anyaggal azt az üzenetet próbálják eljuttatni a döntéshozókhoz – ha már eddig nem jöttek rá –, hogy kulturális és kreatív szektor együttese (CCI) nem csupán egy a sok, segítségre váró iparág között: 2020 előtt az európai gazdaság motorja volt!
Már az is beszédes adat, hogy összesen 7,6 millió fő dolgozott 2019-ben ezekben az iparágakban, ezt csak az építőipar (12,1 millió fő), a turizmus (10,7) és a közlekedés, szállítmányozás (10,3) haladta meg. A foglalkoztatottság is folyamatosan nőtt az elmúlt években: 2013 és 2019 között nagyjából 700 ezer új munkahely jött létre szektoron belül.
De persze a pénz beszél, és mondja is, hogy 2019-ben az ide tartozó iparágak összesített forgalma 643 milliárd euró volt, a hozzáadott érték 253 milliárd. A CCI szektor az összeurópai GDP 4,4 százalékát adta. Hozzájárulása az európai gazdasághoz így magasabb volt, mint például a telekommunikációs iparnak, a mezőgazdaságnak vagy a vegyiparnak.
Növekedés, beruházások, innovatív megoldások, kiváló alkalmazkodóképesség, pénz – ez volt egészen 2020-ig...
A szektoron belül az előadóművészetek területét érintette leginkább a válság (90%-os a visszaesés), ezután jön a zene (76%) és a vizuális művészetek (38%). (Mindössze a videojátékipar tudott némi, 9%-os növekedést elérni).
Nem csak az elmaradt színházi és mozielőadások, koncertek, fesztiválok, bezárt múzeumok, leállt forgatások stb. által előidézett közvetlen bevételkiesés okozott károkat a szektornak: több különböző, hosszú távú hatás akadályozza majd a gyors kilábalást.
Számos közvélemény-kutatás szerint az újranyitás után még jó darabig nem fog visszatérni a teljes korábbi közönség a kulturális terekbe, rendezvényekre. Az egészségügyi előírások betartása megnöveli majd a költségeket; erre egy konkrét példa, hogy az audiovizuális területen az első lezárások feloldása után a gyártási költségek 10-30%-kal emelkedtek meg. Csökkenhet a beruházási, támogatási kedv és a kultúrára fordított közpénzek mértéke is.
Mindezek ráadásul azt eredményezik, hogy a kevesebb forrással gazdálkodó vállalkozások kevésbé tudnak az innovációba és a kockázatos tevékenységekbe fektetni, aminek az új, feltörekvő tehetségek láthatják a kárát leginkább, ami pedig az egész szektor versenyképességére kihat. További súlyos probléma a munkaerő elvándorlása – beleértve azokat a kulturális dolgozókat, akik a járvány idejére kerestek maguknak más munkát, de aztán maradnak az új területen.
A tanulmány megjegyzi, hogy a régió több országában tovább nehezítette az iparági szereplők dolgát, hogy a kis- és középvállalkozások nehezebben fértek hozzá a támogatásokhoz, az egyéni vállalkozók nem estek bele a munkaerő-védelmi programokba, illetve helyi és országos szinten is visszavágták a kulturális költségvetéseket.
A talpra állás három nagy kihívása közül a legfontosabb a finanszírozás (részesülés a helyreállítási alapokból, hitelgarancia, a kulturális infrastruktúra fejlesztésének támogatása, szektorspecifikus biztosítási formák, munkaerő-támogatási programok a CCI szektor sajátos foglalkoztatási formáira, struktúráira alkalmazva stb.)
A másik kettőről az Artisjus oldalán olvashattok, nem kevésbé fontosak, mint az első, de ebben a helyzetben azért mégis csak ez lenne a legfontosabb és a legsürgetőbb.
A könnyűzene is a magyar kultúra része
Most akkor számít vagy sem, hogy elmarad(hat)nak a fesztiválok?
Az élő zenei piac összeomlott
A magyar zenészek az élőzenés fellépésekből szerzik jövedelmük több mint 60 százalékát
kulturális szektor, kreatív szektor, válás, CCI, Artisjus, tanulmány, zeneipar, szórakoztató ipar, támogatás, GDP, gazdaság, munkavállalók
Szólj hozzá!