A kormánydöntés egy gyomros volt

2020/07/31  ·   Vélemény   ·  koncert.hu

Kaptunk egy linket: az Árnyék podcast különkiadásban foglalkozott a tegnapi bejelentéssel, a "A zeneiparnak is kampó ebben az évben" címmel. A beszélgetés résztvevői: Derdák András (a Sziget franciaországi ex-promótere), Barcza Gergő (a Besh o droM Izraelben élő vezetője), Varga Balázs (a Tixa és a Fekete Zaj fesztivál tulaja/szervezője) és Jeges Zsolt (a Független Lemezkiadók egyesületének Hamburgban élő elnöke, menedzser, zenei exportőr). Az ő személyük volt számunkra a garancia arra, hogy az egyébként csak nyomokban politikát tartalmazó cikkeink közé beférjen ez a mostani.

podcast

Mivel egy podcasot "hallagattunk le", nem mindig tudtuk követni, éppen ki beszél, de azért kiderül... Kiemeltünk pár gondolatot, nem bíztos, hogy szó szerint így hangzottak el, de nagy eséllyel kábé igen.

→ Nem voltak egyértelmű intézkedések és szabályozások. Túl sokáig lebegtették azt, hogy lesz a fesztiválszezonnak egy végjátéka – ez nagyon káros volt. Nem teljesen átgondolt az egész szabályozás sem: a szakma elég sok mindent javasolt, de sajnos ebből nem sok mindent ment át. 500 fő lehet egyaránt a kicsi és az óriási területeken is...

→ A zenekarok CD-eladásból tudnak élni...? 2007 óta küzd a zeneipar azzal, hogy bezuhant a fizikai hanghordozók forgalmazása. WTF?

→ A teljes kétségbeesés van. Franciaországban a koncerttermek 30%-a ment csődbe, és ez a szám csak nőni fog. A kisfesztiválok hamarabb fel fogják adni, a nagyok már a jövő évre készülnek.

→ A Tixa jegyeladása tavasszal 2-3% környékén mozgott a normálhoz képest, a nyár közepéig 20-25% között volt  lehet valami bevételt generálni, de ez nem elég a működésre.Több tízmilliárdos jegypiacról beszélünk országos szinten (koncertek, fesztiválok) – ez nullázódott le.

→ A hamburgi klubok nem nyitnak ki. Annyira bonyolult és hosszadalmas a folyamat, hogy be tudjanak fogadni 30%-nyi vendéget, hogy nem éri meg. (50 ember vehet részt egy koncerten, előtte-utána fertőtlenítés, mikrofoncsere stb.) A magyar zenei piacon a visszaesés 70%-os volt (a kiadók menedzsmentek stb. bevételeit tekintve), most ez a szám kicsit följebb megy. Egy népszerű magyar zenekar menedzsere mesélte, hogy eddig 3x tervezte át az őszt, most pedig ki is kukázhatja az egészet. 90 százalékos a kiesésük. A kormánydöntés egy gyomros volt, nagyon sok produkció, menedzsmentiroda, kiadó padlóra kerül, konkrét segítség nélkül – nem ilyen bohóckodással – nem fogják túlélni.

→ Izraelben a fesztiválszezona a biztonsági előírások miatt nem indult be, de itt viszont van egy irdatlan léptékű rendezvényüzlet: ezermilliárd forint körül van az éves forgalma. Ezeknek a rendezvényházaknak  most vagy nulla bevételük van, vagy padlógázzal működnek. Ők azt mondták, ki fognak nyitni, nem érdekli őket a kormány, mennek a tüntetések is.

→ 5,2 milliárd forintról beszél a kormány – négy erős mosoly az arcokon  –, ebből 800 millió megy a cigányzenére, ami tök jó, egyébként. Ha ezt a pénzt szétosztanák tiszta segélyként a rászorulók között, akkor 70-100 ezer forint jutna fejenként. Az viszont elhangzott, hogy alanyi jogon senki sem juthat pénzhez, mit képzelünk. Németországban úgy gondolkodnak, hogy a zeneipar elég sok pénzt tolt be az államkasszába az elmúlt években, így alanyi jogon adunk neked pénzt, hogy túlélj. Az első kör 50 milliárd euró volt, ehhez rakott Hamburg 1-2 milliárdot, most indul a harmadik kör: havi 3000-50.000 euróig kaphat pénzt az a CÉG, amely a zeneiparból él. A legnagyobb promotereket nem támogatják, de középszintig konkrétan megsegítik őket.

→ Magyarországon kb. évente 40 milliárdos a hatása a GDP-re a fesztiváloknak. Ez az egyszeri "segély" 5,2 milliárd forint, amelynek komoly feltételeket szabtak. Franciaországban NINCS feltétel, ileltve annyi, hogy akinek 50%-kal csökkent a bevétele, annak krízishelyzeten kívül is jár 1500 euró alapból. Ha egy évben ki tudsz mutatni 507 olyan órát, amikor valaki a te szolgáltatásodat megvásárolta, akár előadóművészként, akár technikuskánt, akkor az állam az év hátralevő részében biztosítja a jövedemedet. A zenészek szeretnek zenélni, szeretik a közönséget, nem fognak ölbe tett kézzel ülni – idén annyia  változás, hoyg nem kellett teljesíeti ezt a kvótát, mindenkinek jár a pénz. Ezek NEM feltételekhez kötött juttatások, hanem automatizmusok.

→ A zene- és a fesztiválipart világszerte támogatják. A magyar állam barátainak is vannak befektető cégei – minket egy hónappal a válság után már megkerestek, hogy "tudnak-segíteni". Nem volt konkrét ajánlat, de a válság 30. napján már elhangzott, hogy befektetnek a Tixába... Ha leáll a zeneipar, a mi bevételeink is leállnak. Nem tudunk átnyergelni másra. nekünk ezerhez közeli lemondott eseményünk volt, ilyen tömeges leállásra nem volt példa az országban – ez iszonyatos munka. Ezt egészen minimálisan kompenzálják. Ha a te forgalmad 50%-nál jobban visszaesett, NEM pályázhatsz. Később pályáztunk, így dolgozónként 75 ezer forintot kaptunk 3 hónapon keresztül.

Mi lehet az az összeg, amit el lehet költeni erre a szegmensre, hogy a GDP-ben ne jelentkezzen a hatása és a túlélés is biztosított legyen?

→ Sokkal többet segítene, ha megpróbálnánk az attitűdön változtatni: ne tekintsük a zenészt hobbistának, aki csinálhatna mást is, pl. "elmehetne dolgozni" – bajban van a szakma, ezt kellene az emberek értésére adni. Sokat számítana az a sok nem visszavettt pénzt, amit az emberek elköltöttek a fesztiválbelépőkre.

→ A Fishingnek nagyon hűséges és visszajáró közönsége van, ez látszik már a lemondásra adott reakciókból is: olyan rendszert hoztak létre, amelyben a megvásárolt bérletek részét vagy egészét vissza lehet juttatni, és ezt a gesztust a fesztivál honorálja is különféle ellengesztusokkal. Mindenki ludas abban, hogy ez a helyzet kialakult: tolják a pénzeket az ingyenes falunapokba, azt az üzenetet küldve, hogy a zene, a kultúra INGYEN van. (A sajtó dettó.) Krízishelyzetben a közönség nem fog jól reagálni.

→ Addig, amíg a propagandakeretből a közönség számára ingyenes koncerteket adhatnak  – háromszoros gázsiért – (plusz felvétel) a zenészek, az tönkreteszi a piacot, illúziót hitetnek el a szakmával és a közönséggel is.

→ Zenészként nagyon örülök, ha a vásárlók támogatják a fesztiválokat a jegyek nem visszaváltásával, de ez a pénz a zenészekig nem fog eljutni. Lefele szólunk, hogy segítsetek, ti, ott lent – de a többieknek is kell szólni, hogy segítsetek fentről, ez viszont nem történik meg.

→ A magyar piac torz. Vannak nagy cégek, akiknek egész más problémáik vannak, mint a kisfesztiváloknak és a kluboknak. Az ő bajaik nem jutnak el a döntéshozókig – ők azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy fél évig üljenek a jegyek árán, mert elveszítenék a közönségüket.

→ Franciaországban az van, hogy tőlem az állam átvállalta az alkalmazottaim kifizetését. Van tehát segítség, ezt lehet központilag intézni, nem kell az emberekre hagyatkozni, de ezzel együtt nehéz.

→ Izraelben erős hagyománya van a jótékonyságnak: játszottam egy utcafesztiválon, amelyen a gázsi nem a szokásos volt, hanem a megszokott HATSZOROSa. Ezt egy alapítvány finanszírozta. Aztán olyan is történt, hogy pl. egy balkánzene-kedvelő magánszemély a kezembe nyomott egy borítékot, hogy majd adjak nála pár koncertet... Hazaértem, megnéztem: egyhavi lakbérem volt benne. Magyarországon mindenki a saját dolgait félti a másokéval szemben, ez azért nem szerencsés, mert pillanatok alatt le lehet rendezni egy szakmát. Ugyanúgy kellene az öszefogás a vendéglősökkel, a műkörmösökkel, akárkivel.

A pop-rock zene Magyarországon sosem volt közéletileg aktív, a szakmai szervezetek sincsenek a topon.

→ Németországban a zenei szakma összefogott, és most 582 ezer eurót dobtak össze, amit azoknak a cégeknek adnak ki, amelyek kicsik. Bámulatra méltó! Amit befizettél, abból most valamit visszaadunk, mert szarban vagy... A németeknél a szervezettség évtizedek óta működik. A Music Hungary kétéves szövetség, a Független Kiadóké egyéves. A legidősebb szövetség a MAHASZ, ami semmilyen aktivitással nem bír. De vannak jó jelek..

Kitől fél egy magyar zenekar?

Több százezres fesztiválokat letenni az asztalra nem elég?

MIért kell a hatalomhoz hozzádörgölőzni?

→ Franciaországban nagy a közéleti aktivitás, és ez félelem nélkül történik – ha nem vállaljuk a véleményünket, akkor hosszú távon tuti a rossz végén leszünk a botnak. A zenész szakma éppen most küldött egy levelet a kormánynak, hogy elégtelennek látják az intézkedéseket... (Magyarországról nézve ez különösnek tűnhet). 48 óra alatt 1500 koncertterem írta alá a levelet. Közös az érdek: összeáll a kicsi a naggyal. Van  gondolkodás – és egyáltalán nincs félelem.

→ Nincs elég karakteres zenész, aki kiállna a szakmáért. Mindenki azt gondolja, hogy függ az államtól, és reszket attól, hogy mi lesz, ha nem lesz az állam jelen – az állam meg listáz, és annak ad pénzt, aki jól viselkedik. Nem ettől kellene függővé tenni. Az önzcenzúra nagyon kemény. Van olyan, hogy odatelefonálnak: ezt a rendezvényt nem kellett volna megtartani... Vagy odatelefonálnak, hogy ez vagy az ne lépjen fel ott... Volt olyan zenész, akinek 400-ról nullára esett vissza a lejátszása egy FB-poszt után.

Garázskoncertek? Koncertek a focimeccsek szünetében?

Ne arra menjen el a kreatív energiánk, hogy kiskapukat keressünk.

A teljes beszélgetés itt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

podcast, kormányzat, támogatás, zeneipar, fesztiválszervezés, jegyeladás, zenész, garázskoncert, közélet

 

 

Szólj hozzá!


A Bujtor István Filmfesztivál is elköltözik

A Bujtor István Filmfesztivál is elköltözik

A héten ez már a második költözködős-fesztiválos hírünk, a másik a cikk végén. Másfél évtized után Balatonszemesről Keszthelyre teszi át...
 
Koncert naptár
Töltsd fel az oldalrakoncerted, helyszíned, zenekarod

Loreena McKennitt ismét elhozza Budapestre a kelta zene varázslatos világát

A többszörösen díjazott kanadai énekesnő és dalszerző – 2004-ben megkapta a Kanada Rendjét, és 2013-ban Franciaország Nemzeti Művészetek és Levéltárak Lovagja lett – 2024-ben 24 állomásos tavaszi európai turnéja keretén belül Budapestre is ellátogat, március 24-én érkezik az MVM Dome-ba.

Koncz Zsuzsa az Arénában: Jelbeszéd 2.0

Az énekesnő tizennegyedszer lép a Sportaréna színpadára, legutóbb tavaly adott ott koncertet – április 13-án a közelmúltban készült Koncz Zsuzsa-albumok, így a Tündérország, a Vadvilág és a Szabadnak születtél dalai csendülnek fel a Jelbeszéd 2.0 elnevezésű koncert égisze alatt.

Az Oasis debütáló lemezét hozza el Liam Gallagher a Szigetre

Újabb fellépőket jelentett be a Sziget. A most közzétett majd' 50 előadó között szerepel Liam Gallagher, generációjának egyik legsokszínűbb és legsikeresebb előadója, az idénre új albumot is ígérő Halsey, a 8 Grammy-t birtokló Skrillex, a 21. század egyik legkiemelkedőbb pop’n’soul énekesnője, Janelle Monáe, az idei Brit...

Kalóztól kongáig: öt jó koncert a közelgő Budapest Ritmo fesztiválon

A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében megvalósuló Budapest Ritmo idén is igazi zene csemegékkel szolgál. A már bemutatott fellépőkön kívül – link a cikk végén – további ajánlatokat teszünk régi/új izgalmas előadók felfedezésére.
Új koncertek