Rendkívüli turistaútra invitálja a hallgatót ez a kora tavaszi hangverseny.
…MINT ÉRCNEK CSENGÉSE
Lukács / 4
BALASSA SÁNDOR: Hunok völgye, op. 69
DUBROVAY LÁSZLÓ: Hármasverseny trombitára, harsonára, tubára és szimfonikus zenekarra
***
MENDELSSOHN: IV. (A-dúr, „Olasz”) szimfónia, op. 90
A Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészei:
Molnár Zoltán – trombita
Stürzenbaum Róbert – harsona
Szentpáli Roland – tuba
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Hamar Zsolt
Rendkívüli turistaútra invitálja a hallgatót ez a kora tavaszi hangverseny. Az első színhely Svájc. Itt rejtőzik egy festői völgy (Val d’Anniviers a neve), amelyben a legenda szerint a nagyjából eldöntetlenül végződött catalaunumi ütközet (Kr. u. 451) után Attila seregének egy, a főseregtől leszakadó része menedéket talált. A történet hitelessége persze kétséges, de tény, az itt élő emberek bizonyos külső jegyekben különböznek környékbeli társaiktól – ez annak idején a filozófus Rousseau-nak is feltűnt. Balassa Sándor fantáziáját megihlette a mese és a szép táj, erről szól Hunok völgye című, két szólistára (fuvola, kürt) és vonószenekarra írt darabja. Svájc után képzeletben a Jurassic Parkba kirándulhatunk, Dubrovay László trombitára, harsonára, tubára és zenekara írt Hármasversenyének hangjaival. Mintha hatalmas dinók lépdelnének és tülkölnének körülöttünk. Majd mulatságos tánc veszi kezdetét. Ki gondolná, miféle hangzásokra képesek a rézfúvós hangszerek! A túra utolsó állomása kevésbé egzotikus, de ugyancsak vonzó. A napfényes Itália elevenedik meg a fiatal Mendelssohn dallamaival.
Szólj hozzá!