Concerto Armonico Budapest Velence és London, oboák és orgonasípok…
Albinoni: F-dúr oboa-kettősverseny, op. 9/3
Albinoni: g-moll szonáta, op. 2/11
Albinoni: e-moll hegedűverseny, op. 2/2
Albinoni: d-moll oboaverseny, op. 9/2
SZÜNET
Händel: 3. (g-moll) oboaverseny, HWV 287
Händel: h-moll concerto grosso, HWV 330
Händel: 13. (F-dúr) orgonaverseny, HWV 295 („A kakukk és a csalogány”)
Emanuel Abbühl, Seung Eun Lee (oboa)
Spányi Miklós (orgona)
Concerto Armonico Budapest (koncertmester: Homoki Gábor, művészeti vezető: Spányi Miklós)
A hangszerek egyik jelentős csoportját alkotják a fúvósok, amelyekben egy csőbe zárt levegőoszlop rezgésével állítják elő hangot. A hangszerben lévő légoszlop rezgésekor keletkező hanghullámok átadódnak a levegő részecskéinek, ezek sűrűsödése-ritkulása továbbítja a hangot, amelynek tulajdonságait a hangszer csövének mérete és kialakítása határozza meg. Az talán nyilvánvaló, hogy az oboa fúvós hangszer, azonban kevesebben asszociálnak fúvós hangszer kapcsán az orgonára. Pedig a „hangszerek királynője” lényegében nem más, mint ajak- és nyelvsípokból álló, fújtatóval ellátott fúvós hangszer, amelynek sípjai részben billentyűzettel, részben pedállal szólaltathatók meg. E két „fúvós” instrumentum társul a Concerto Armonico vonóskarához az Albinoni és Händel concertóiból összeállított frissítő tavaszi hangversenyen.
Szólj hozzá!