Idén február elején lépett fel első ízben az Opus színpadán a szenvedélyes improvizatív zenészekből és egyúttal tapasztalt zeneszerzőkből álló, közelmúltban alakult francia trió, a Deep Ford.
Már a koncertet megelőzően is felmerült annak terve, hogy a BMC Records felvételt készít velük, de utána ez a szándék rögtön véglegessé is vált. Ennek köszönhető így az is, hogy a július utolsó napjaiban megvalósuló felvételt követően igazi nyári csemege gyanánt ismét a klub színpadán üdvözölhetjük ezt a minden ízében különleges, rendkívüli zenészekből álló formációt.
Ahogy a februári koncert ajánlójában is írtuk, a trió kimunkált minimalizmusa néhol már-már a Teremtés könyvének első sorait idézi. A zongora és dob végtelen és titokzatos mélységei felett majdhogynem testetlenül lebeg Robin Fincker szaxofonjátéka. A csend és a tér különleges hangsúllyal van jelen ebben a zenében, melyben a folyondárszerűen kúszó dallamok telis-tele vannak fordulatokkal, megtorpanásokkal és elágazásokkal. Egyfajta expedíció ez a zongora húrjai és a dobok feszes bőre által teremtett intenzív, mechanikus hangok sűrű dzsungelében, ahol a szaxofon lopakodva keresi saját útját. Véget nem érő kutatás egy-egy megfelelő hangszín után, amíg egyszer csak a klarinét dala bele nem vész a billentyűzet basszus regiszterének mélységeibe s a saját maga keltette nyughatatlan loopok felett éppen a dob válik azzá a hangszerré, mely dalra fakad. Robin Fincker nyílt és gazdag hangzása, Benoit Delbecq egészen egyedi preparálási technikái és Sylvain Darrifourcq dobjainak precíz és kemény mechanikája olykor víz alatti utazás érzését keltik, de azzal a biztos tudattal, hogy elérjük a túlsó partot...
Közreműködik:
Robin Fincker - tenorszaxofon
Benoit Delbecq - zongora
Sylvain Darrifourcq - dob
Szólj hozzá!