Az izraeli Dudu Tassa tizenhárom éves volt, amikor 1990-ben Loving The Songs címmel megjelent első albuma. Csodagyereknek tartották, és annak megfelelően sorra ontotta is a lemezeket, de Nyugaton csak a 2009-es In the End You Get Used to Everything keltett visszhangot, melyen a Radiohead gitárosa, Jonny Greenwood is szerepelt. Az igazi csoda azonban még váratott magára két évig, amikor egy ládikóban Dudu rátalált nagyapja és az ő testvére felvételeire.
A modern iraki zene megteremtőiként jegyzett Daoud és Saleh Al-Kuwaiti a legnépszerűbb szerzők közé tartozott a múlt század első felében, akiknek az arab zenei világ olyan csillagai kérték közreműködését, mint Umm Kulthum és Mohamed Abdel Wahab. Aztán az első arab-izraeli háború kitörése után Izraelben telepedtek le, és az Izraeli Rádió arab zenekarának szólistáiként ragyogtak tovább, azon kevesek közt, akiket egyaránt csodált az arab és a zsidó hallgatóság. A gitáros-énekes Dudu Tassa rögvest a maga rockos képére gyúrta szerzeményeiket: 2011-ben Dudu Tassa and the Kuwaitis, 2015-ben Ala Shawati, 2019-ben pedig El Hajar című lemezeivel hajtott fejet elődjei előtt - megalkotva a klasszikus arab dalok, a progresszív „irak 'n' roll” és az elektronikus zenék különleges elegyét. Ennek a három albumnak az esszenciájával érkezik hazánkba, hogy a közel-keleti és messzi nyugati koncerttermek után a Müpa közönségét is elvarázsolja.
Szólj hozzá!