Herczku Ágnes és zenésztársai Bartók estje Auer Fesztivál – Veszprém
„A BARTÓKÉ”
Zene húros hangszerekre, ütőkre és énekszóra
Herczku Ágnes – ének
Kiss Péter – zongora
Szalai András – cimbalom
Szabó Dániel – cimbalom
Nikola Parov – gadulka, duda
Orczy Géza – ütősök
Herédi Zsombor – harmonika
A cimbalom átiratokat készítette: Szalai András
A címbéli parafrázis amolyan tömörített fájl. Kibontva Bartók népdalokat hallunk a régi zongorás és az új, két cimbalomra átírt „köntösében”, vagy a sokadik hallásra is kibogozhatatlan „bolgár ritmusok”-at, valamint az önmagukban is erőteljes hangzású húros, ütős hangszereket, mint a zongora, cimbalom, gadulka, tapan... Olyan „ütős” zenészekkel, mint Szalai András (cimbalom), Kiss Péter (zongora), Nikola Parov (gadulka, duda) vagy Szabó Dániel (cimbalom).
“Jó pár éve tervezem a Bartók népdalok átiratását zongoráról két cimbalomra. Azt is tudtam, kikkel szeretném megcsinálni. És amíg meg nem kerestem Szalai Andrást az ötletemmel, tudni véltem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt: micsoda eredeti ötlet, az Öt, a Nyolc és a Húsz magyar népdal bizonyos dallamai – főleg a székelyföldiek – cimbalomért kiáltanak, és én leszek az az érzékeny fül, aki meghallja e hívószavakat és merészen szakítva a dalok zongorakíséretes kánonjával, végrehajtja e szent küldetést...! Aztán megkerestem Szalai Andrást.
– Fantasztikus ötlet, milyen jó szemed van, hiszen a legtöbb népdalfeldolgozás – főleg a székelyföldiek – egyenesen cimbalomért kiáltanak, és mi leszünk azok, akik továbbvisszük az édesapám által 1977-ben megkezdett úttörő munkát, aki szakítva a szigorú kánonnal Gerencsér Ferenccel és Faragó Laurával megcsinálta a legelső népdalfeldolgozásokat.
– Oda a dicsőség..., de az ötlet így megerősödve szökken szárba, kiegészülve a Nyolc magyar és a Húsz magyar népdal néhány emblematikus és „nehézsúlyú” dalával.
A „sántikáló ritmusok” ereje és hihetetlen gazdagsága nem ismeretlen a bolgár, görög vagy kisázsiai folklór rajongóinak. A koncerten ízelítőt kapunk ebből a sodró erejű zenéből Nikola Parov vezetésével, aki itthon a Zsarátnok együttessel tartotta izzásban azt a szenvedélyt, ami anno Bartókot is magával ragadta. Bartók vonzalma a bonyolultabb, aszimmetrikus ritmusképletek iránt nemcsak a népzenei ihletésű darabjaiban (Angoli Borbála, vagy a Mikrokozmosz bolgár táncai) érhető tetten, hanem az olyan zenészpróbáló műveiben is, mint a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című darabjában, vagy a koncerten is elhangzó Zongoraszonátában.
Szólj hozzá!