Maraton 2019 – Debussy–Ravel: Amadinda Ütőegyüttes

Claude Debussy: Danse (Tarantelle Styrienne)Maurice Ravel: SzonatinaClaude Debussy: Pagodes (Estampes No. 1)Jávai és bali gamelán zeneMaurice Ravel: Laideronnette, impératrice des pagodes (Ma mère l’Oye)Ravel és Debussy közül választani kell: ha felmerül, ki a nagyobb, ki a népszerűbb, ki a franciább, illik letenni valamelyikük mellett a garast. A Fesztiválzenekar és a Müpa közös maratonján erre nincs szükség – felváltva élvezhetjük a két komponista műveit egy teljes napon át.Ismét egy alkalom, amikor nem csak egy koncert törtrésze erejéig merülhetünk el egy-egy zeneszerző világában. A BFZ és a Müpa közös, immár tizenkettedik maratonja Csajkovszkij, Bach, Beethoven, Bartók, Mozart, Schubert, Dvořák, Stravinsky, Mendelssohn és Schumann, Brahms, legutóbb pedig Leonard Bernstein­ után egy különleges páros, Debussy és Ravel zenéjét ünnepli.
A két francia szerző neve összeforrt, mindketten impresszionistaként vonultak be a köztudatba, de egyikük sem szerette ezt a bélyeget. Rivalizáltak, hatottak egymásra, figyelték, csodálták, motiválták egymást. Tizenévesen már mindketten komponáltak, vonzotta, alkotásra sarkallta őket az irodalom és a képzőművészet.
Debussy meg volt róla győződve, hogy bármilyen más művésztől többet tanulhat, mint egy zenésztől. Ami viszont igazán éltette és vallásos áhítattal töltötte el, az a természet misztikus csodája. Egyszerre volt saját törvényei szerint működő, új zenei világot alkotó látnok és a francia tradíció konzervatív őrzője.
A bohém Ravel „egyetlen szeretője a zene volt”. Merített a spanyol folklórból, görög, orosz, kínai, héber, osztrák és magyar motívumokkal is dolgozott, és az amerikai jazzből is táplálkozott. Zenéje lírai és okos, alapos és határozott.
A maratoni álmodozásban a magyar zenei élet legnagyobbjai, jeles szólisták, szimfonikus zenekarok és kamaraegyüttesek muzsikálnak együtt. Rengeteg érzékiség, benyomás, hangulat és szín bomlik ki ezen a napon, nekünk pedig csak egy dolgunk van: hagyni, hogy mindez hasson ránk.