Bartók Béla mindhárom színpadi műve a nő-férfi kapcsolatok „természetrajzát” vizsgálja. A mélyen pesszimista Kékszakállú herceg vára és a meseszerű Fából faragott királyfi után A csodálatos mandarin beteljesült szerelmet mutat be, amelynek azonban a halál az ára.
Bartók: A csodálatos mandarin – szvit
Schumann: a-moll zongoraverseny
Sosztakovics: V. szimfónia
Közreműködik: Bogányi Gergely (zongora)
Vezényel: Daniel Boico
Bartók Béla mindhárom színpadi műve a nő-férfi kapcsolatok „természetrajzát” vizsgálja. A mélyen pesszimista Kékszakállú herceg vára és a meseszerű Fából faragott királyfi után A csodálatos mandarin beteljesült szerelmet mutat be, amelynek azonban a halál az ára. Bár a három mű keletkezése között nem túl hosszú idő telt el, Bartók zenei nyelve sokat változott, a Mandarin zenéje modernebb, egyénibb, hiszen a környezet, melyet ábrázol, a zeneszerző saját korának világa. Magyarországon először koncertváltozatban mutatták be 1927-ben. Tíz évvel később volt Moszkvában Sosztakovics V. szimfóniájának bemutatója, a Bolsevik Forradalom 20. évfordulója alkalmából. A megrendelt ünnepi műben elrejtve benne van a zeneszerző kiszolgáltatottsága, az örökös félelem amelyben élt, és az élet-halál fölött rendelkező diktatórikus hatalom jellemzése is. Az „üzenetektől” eltekintve is mestermű, ma Sosztakovics egyik legtöbbet játszott műve. A két drámai mű között pihenésképpen hallgathatjuk Schumann gyönyörű zongoraversenyét. A zongora mellett mindannyiunk nagy örömére üdvözölhetjük Bogányi Gergelyt, aki tanulmányait a budapesti Zeneakadémián, majd Helsinkiben a Sibelius Akadémián végezte, 1996-ban első díjat nyert a Budapesti Nemzetközi Liszt Ferenc zongoraversenyen, 2010-ben pedig két nap alatt eljátszotta Chopin összes zongora-szóló művét.
Szólj hozzá!