Rysanov, Tomter, Hornung...

Míg Mozart Esz-dúr zongoranégyese a kamararepertoár alapműve, Brahms triója zsenialitása ellenére is némileg feledésbe merült a nem sokkal később komponált h-moll klarinétötösmellett. A zeneszerző eredetileg klarinétra, csellóra és zongorára szánta a-moll trióját, de egyúttal felhatalmazta a mindenkori előadókat, hogy a fúvósszólamot brácsán szólaltassák meg. Erre az apparátusra készített bevezető művet Balogh Máté, a Fesztiválakadémia felkérésére. Az Artisjus- és Junior Prima-díjas zeneszerző így beszélt darabjáról: „TRIOverture című munkámat Brahms op. 114-es a-moll triója előtt kell előadni úgy, hogy semmiféle szünet ne legyen a két mű között. Darabom úgy épül fel, hogy annak konklúziója a Brahms-trió maga – más megfogalmazásban: munkám a Brahms-mű nyitánya. Szándékom és reményeim szerint a hallgatók mindezt egy nagyformájú darabegyüttesként értelmezik, amit Brahms-szal közösen írtam.”