Vive le Jazz! / Théo Girard 4tet

„Ugrás az ismeretlenbe” – így írta le Theo Girard a brit dobos Seb Rochforddal és a francia trombitással, Antoine Berjeaut-val közös triója születését. Mindez 2016 elején történt, akkor, amikor a Discobole kiadót is alapító bőgős még nem rendelkezett zenekarvezetői tapasztalatokkal. „Rengeteg dologra jöttem rá munka közben. Meggyőződésem volt, hogy a zeneírás, alkotás folyamatában már felvételeket kell készítenünk. Nem csalódtam!” – mondja, és valóban: az eredménye ezeknek a korai hangfelvételeknek a rövid, melodikus, nyers formátum, amiből lemez is született 30YearsFrom címmel, és amely felülmúlt minden várakozást. Három évvel később azonban Theo Girard kezébe vette a gyeplőt, immáron minden számot ő írt, és csak a hangszerelésbe engedett csekély beleszólást zenésztársainak. Időközben a trió kvartetté bővült a fiatal szaxofonos, Basile Naudet érkezésével, aki mellesleg a zenekarvezető egyik legjobb barátjának a fia. Tulajdonképpen az egész zenekar olyan, mint egy család, valamiképpen erre is utal debütáló albumuk címe, a Bulle is, ami annyit tesz, ’buborék’. Ebben benne van a családi védőburok kellemes atmoszférája is, ami a zenekart jellemzi. A lemezen szereplő dalok a játékosság és a melankólia között táncolnak. A hangzást meghatározó, nyers, mégis intim bőgőhangzás kapcsán nem lehet nem gondolni Charlie Hadenre, aki valóban Theo egyik legfőbb inspirátora. A kvartett zenéje nyitott, dallamos, dúdolható zene, de vannak bene heves, impulzív kitörések. Olyan, mint az élet: az egyik pillanatban még együtt merülünk el a zene gyönyörű momentumaiban, a következőben pedig lehet, hogy elbukunk, de azt is élvezzük.