Alekszandr Knyazev (cselló) • Vezényel: Pinchas Steinberg
Georges Bizet: C-dúr szimfónia
Dmitrij Sosztakovics: 1. (Esz-dúr) csellóverseny
Mogyeszt Muszorgszkij – Maurice Ravel: Egy kiállítás képei Az elbűvölő francia bohémvilágból a sötét sztálini Szovjetunión keresztül az orosz népmesék kedvesen groteszk miliőjébe repít minket a koncert, amelyen a Budapesthez is kötődő izraeli karmester, Pinchas Steinberg kalauzol végig.
A Montmartre-on felnőtt, tizenhét éves Bizet egyszerű iskolai feladatként írta meg első, C-dúr szimfóniáját, ám a túláradó gesztusokkal, friss lendülettel teli mű ennél jóval többé vált. A szerző egész életében egy fiókban rejtegette a darabot, amely felfedezése után túlragyogta az imádott mester, Charles Gounod munkásságát. A kritikusok szerint „elbűvölő és bájos” mű a romantikus repertoár fontos része lett.
Sosztakovics – Bizet-hez hasonlóan – szenvedélyesen szeretett és nagyon tudott zongorázni. Ezúttal azonban a szerző barátjának és tanítványának, a csellóóriás Rosztropovicsnak írt Esz-dúr gordonkaverseny szólal meg. A világ egyik legnehezebb csellóversenye mély, személyes vallomás, tele ambivalens érzésekkel egy kiszámíthatatlan és ellenséges világ (a sztálini Szovjetunió) iránt, ahol sosem tudhatod, hősként vagy bűnbakként ébredsz. A darab szólistáját, a szintén orosz Alekszandr Knyazevet Rosztropovics méltó utódjának tartják.
A koncert egy másik orosz szerző, Muszorgszkij talán legnépszerűbb művével zárul, amelyet átiratával Ravel tett igazán naggyá. Merész, öntörvényű és technikás ciklusát, az Egy kiállítás képeit (1874) a komponista eredetileg zongorára írta festő barátja, Viktor Hartmann tragikus halála után; Muszorgszkijt a jó barát képeiből szervezett emlékkiállítás inspirálta. Hangokban elevenedik meg egy fantasztikus gnóm figurája, egy ódon vár, egy ormótlan szekér, kiscsibék, piacozók, boszorkányok – orosz mesék és számtalan színes hangulat.
Szólj hozzá!