Evangélikus Ótemplom - Szarvas

1722-ben báró Jarruckern János felvidéki evangélikus szlovákokat hívott, és telepített le a török kiűzése idején néptelenné vált településen. A lakosság az ezt követő években olyannyira megsokszorozódott, hogy sok család továbbköltözött Nyíregyházára és Nagylakra, mert nem jutott számukra termőföld. Tessedik Sámuel, a neves botanikus lelkész irányításával indult el a mai templom felépítése, amely a szarvasiak negyedik istentiszteleti helye. Tessedik a Felvidékről tutajok segítségével hozatta az ácsmunkákhoz szükséges faanyagot.1786 és 88 között Kümnach Lajos pozsonyi építész tervei szerint készült el az impozáns méretekkel rendelkező Ótemplom. A torony még a korábbi templomhoz épült 1775-ben. Magyarország második legnagyobb evangélikus temploma copf és kora klasszicista stílusjegyeket visel. Homlokzat előtti tornya a templom monumentális méreteihez viszonyítva szembetűnően alacsony. Ebben valaha négy harang lakott: 17, 10, 3 és 1 mázsásak. A 18. században fűthető szobát alakítottak ki a harangok alatti szinten a tűzőrség számára. Tűz esetén a harangozás mellett nappal zászlóval jelezték a tűz irányát, éjjel pedig a harangok mellett trombita is megszólalt. A földszinten félköríves ablakok, fölöttük pedig szegmensívesek sorakoznak. Az alföldi templomok jellegzetessége, hogy a torony alatti bejárat nem a főhomolokzaton, hanem a torony keleti oldalán található. Szintén az Alföld evangélikus templomainak sajátossága, hogy a torony csúcsán nem kereszt, hanem csillag és kakas magasodik, ennek oka az ország keleti részének református hagyományaiban keresendő. A torony kétoldalán lévő oromfalak szélén kancsó-díszítmények láthatók. A torony földszintjén négy egyszerű támpillér húzódik. Belseje 3500 ülőhellyel rendelkezik, közel 5000 főt képes befogadni. A teret négy oldalról kétemeletes karzat övezi. A bejárat felöli oldalon helyezkedik el a templom híres orgonája, mely 3 manuálos és 36 regiszteres, 2484 síppal és 7 nyelvregiszterrel rendelkezik. Herótek József pesti orgonaépítő tervezte 1804-ben, majd 1879-ben Rieger Ottó jelentős mértékben átalakította.