1901. április 6-án a különböző kávéházakban működő művészi asztaltársaságok összefogásával, rendkívüli közgyűlésen 100 művész kimondta a klub megalakítását, s az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet is önerőből megteremtették.
Az alapítók között voltak többek között: Benczúr Gyula (festő), Bródy Sándor (író), Csortos Gyula (színész), Fadrusz János (szobrász), Fényes Adolf (festő), Góth Sándor (színész), Hegedűs Gyula (színész), Heltai Jenő (író), Hubay Jenő (zeneszerző), Kacsóh Pongrác (zeneszerző), Kernstok Károly (festő), Lechner Ödön (építész), Molnár Ferenc (író), Ódry Árpád (színész), Pethes Imre (színész), Rippl-Rónai József (festő), Rózsahegyi Kálmán (színész), Stróbl Alajos (szobrász), Szinyei Merse Pál (festő), Újházi Ede (színész), Vaszary János (festő).
A klub neve mozaikszó: Zilahy Gyula, a Nemzeti Színház tagjának ötlete alapján
F - Festők; É - Építészek; S - Szobrászok; Z - Zenészek; E - Énekesek; K - Komédiások
1901. szeptember 7-én költöztek be - a művészek saját adományaiból vásárolt, átalakított és berendezett - Budapest belvárosában, a Kertész u. és a Dob u. sarkán álló épületbe, amely nemcsak társas életre, hanem legújabb műveik házi bemutatóhelyeként is szolgált.
A klub 1901-től országos egyesületként működött, jelenleg is az, s 1998. január 1-jétől kiemelten közhasznú minősítésű.
A II. világháború után lebombázott épületet a művészek újra saját pénzükből építették újjá, s állították vissza világhírnevét.
1949-ben államosították a klubot, s kezdetben a kulturális tárca, majd a művészeti szakszervezetek felügyelete s egyben fenntartása alá helyezték, miközben az épület karbantartásáról továbbra is a kulturális minisztérium gondoskodott. 1963-ban a klubházat felújították, s a korábbi szecessziós épület és berendezése sajnos elveszítette eredeti belső kialakítását, s eklektikus dizájnú lett.
1989-ben visszaszereztük egyesületi önállóságunkat, s később a négyszintes, 3738 m² területű épületünk tulajdonjogát is. Teljesen önnfenntartóak vagyunk, 1000 fő körüli egyéni tagsággal.
Az utóbbi években igen nagy jelentőséget kaptak a rendezvények: koncertek, irodalmi és színházi estek, kiállítások, exkluzív szakmai bemutatók, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai viták, szakmai asztaltársaságok, körök összejövetelei, a művészeti szakkönyvtár tevékenysége.
A professzionális művészek és művészetek kulturális központjaként működő intézményünk ma is igen magas szintű kortárs és klasszikus művészeti események színtere. Ezek vagy csak itt, vagy itt először láthatók-hallhatók. Évente átlag 25 000 fő látogatja a klub 650-700 rendezvényét, valamint több mint 100 000-en vesznek részt a kötetlen társas életben.
A klubban étterem és éjszaka nyitva tartó pincebár működik.
A programokról havi műsorfüzet jelenik meg, melyet a klubtagok postán megkapnak, az érdeklődők pedig a nonstop nyitva lévő klub portáján juthatnak hozzá. A rendezvények napi tagjegy váltásával nyilvánosak.
Bútoraink, nagy értékű műemléki épületünk karbantartására évtizedek óta nincs lehetőségünk, ezért ezek jelentősen lepusztultak. Pedig ma is az lenne a funkciója, hogy a kulturális élet és a pénzügyi, nagyvállalkozói, valamint a politikai és diplomáciai terület kötetlen találkozási, igényes szórakozási, információs helye legyen (de ehhez olyan környezet is kellene, mint ennek a körnek a saját lakása).
Feladatvállalásunk annyiban bővülhet is, hogy szélesebb értelemben Európa vezető értelmiségének kulturált találkozó helyévé is váljunk, ahol a művészek a házigazdák.
Összművészetek klubházaként a világon ma is egyedülálló szervezet és épület a Fészek Művészklub.
Szólj hozzá!