A kecskeméti Szent Miklós-templomot 1540-től 1564-ig a katolikusok és a reformátusok közösen használták, de egy megállapodás szerint a kálvinistáknak végül ki kellett költözniük. Ezután először egy fatemplomot emeltek, amely a XVII. században tűzvész martaléka lett. Ezután jelölték ki a mai templom helyét, majd küldöttséget menesztettek Konstantinápolyba, ugyanis a török hódoltság területén nem engedélyezték a kőtemplomok építését Végül, Magyarországon egyedülálló módon, a kecskeméti gyülekezetnek sikerült a török hatóságokkal megegyeznie, de ez a helyieknek 669 aranyába került.
Az építkezés 1680-ban kezdődött, és négy év múlva már fel is szentelhették a templomot. A belső tér gazdagon volt díszítve, de a későbbi átalakítások során lemeszelték. Ennek emlékét ma egy színes oszlopfő őrzi. Az épület kezdetben gót és késői reneszánsz stílusjegyeket viselt, de mikor a XVIII. század végén kéthajóssá bõvítették, a tornyát már barokk stílusban magasították meg, 53 méteres magasságig. A templom a copf stílusú kapuzatok kialakításával nyerte el mai formáját. 1998-ban toronyórával gazdagodott az épület. A torony csúcsát toronygomb, csillag és zászló díszíti. Az épület jelentős részét futónövényzet borítja. A templomhoz reneszánsz jellegű bazársor kapcsolódik.
Szólj hozzá!