MTA Társadalomkutató Központ Kongresszusi Terem

A ferences templom közelében, a 18. század közepére felépült klarissza kolostor és kolostortemplom is az 1780-as évek „józsefi" döntéseinek áldozatául esett. II. József az egész Habsburg Birodalomban feloszlatta az oktatási vagy karitatív tevékenységet nem végző szerzetesrendeket. Az így felszabaduló épületeket kormányzati célokra kívánta hasznosítani. Az Úri utcára néző klarissza templom és kolostor épületét még az 1780-as években átalakították. Tornyát lebontották, a templomhajót szintekre osztották. Előbb a Magyar Királyi Kúria, később a központi kormányszerv, a Helytartótanács költözött ide. A mai Országház utcai részén, szintén az 1780-as évek közepén, a magyar országgyűlés üléstermeit alakították ki. A termekben három rendi országgyűlést tartottak (1790, 1792, 1807). Az egyik ülésterem máig megmaradt: ma - némileg elhomályosítva a hajdani országgyűléseket és idézve az 1960-as évek hangulatát - Kongresszusi Teremnek nevezzük. A Budapest, Országház u. 28. szám alatt található Kongresszusi Termet az MTA Társadalomkutató Központ kezeli és üzemelteti.
ek

Jakobinus Terem

Budát az európai szövetséges csapatok 1686. szeptember 2-án foglalták vissza. Megindult a város újratelepítése, a Mária Magdolna-templom romjait a ferences szerzetesek kapták meg. Ők a 18. század első felében a gótikus toronyhoz kapcsolva barokk templomhajót, s melléje barokk kolostorépületet emeltek. Ennek hajdani refektóriuma, kolostorebédlője az MTA egyik jelenlegi konferenciaterme.

1794 végén, letartóztatásuk után a ferences kolostor épületébe gyűjtötték össze a francia forradalommal rokonszenvező magyar értelmiségieket és nemeseket, akik a forradalom eszméinek terjesztésére titkos társaságot alakítottak. Ez volt a magyar jakobinus mozgalom. A bécsi udvar a jakobinusok tevékenységét az államrendre és az uralkodó személyére nézve veszélyesnek tartotta, így a társaság tagjait letartóztatták és perbe fogták. A per ideje alatt a hajdani ferences kolostor zárkáiban raboskodtak, a tárgyalást pedig a kolostor refektóriumában tartották, ezért kapta a konferenciaterem - kitűnő műemléki helyreállítása után - a Jakobinus terem elnevezést. A magyar jakobinusok közül hetet halálra, többeket pedig súlyos várfogságra ítéltek. Kivégzésük helyét ma is Vérmezőnek hívják. A ferences kolostor épületébe a 19. század elején a budai főhadparancsnokságot költöztették be, s a templom 1945-ig helyőrségi templomként szolgált.